Babits Mihály: Nincsen kísértet
járhatunk fürtös felhők alatt nyugton,
világos főnket rúdon lengő, súton
száradó leplek immár nem ijesztvén.
tündért se lesünk, mosdva régi kúton,
s nagy hajló fák alatt, magányos úton
nem hányunk jelt, mint együgyű keresztyén.
nem hajtunk friss gödörnél ingó térdet,
s egy kuvikhangra ásót nem dobunk.
- bátor csibék! nincs róka! - mécset fujva
nyugodtan alhatunk. Nincsen kisértet!