Ady Endre: Feleselés egy asszony-verssel
Ady Endre: Feleselés egy asszony-verssel
"Sudár fa állott, óriási,
Tavasz delén a napsütésben…"
Nézd, virágzom, nézd, hogy süt a Nap,
Virágaimmal érted késtem.
Tavasz delén a napsütésben…"
Nézd, virágzom, nézd, hogy süt a Nap,
Virágaimmal érted késtem.
"Szeszély-asszony hanyag keze, szél
Belekapott kopott galyba, virágba…"
Királynét várt s csak most érkeztél,
Ez a fa az erdők királya.
Belekapott kopott galyba, virágba…"
Királynét várt s csak most érkeztél,
Ez a fa az erdők királya.
"Volt két virág más másik ágról
De egy volt szirmuk s kelyhük szine…"
Van egy víg, rózsás csók-ravatal
S két élő-vágyó kiterítve.
De egy volt szirmuk s kelyhük szine…"
Van egy víg, rózsás csók-ravatal
S két élő-vágyó kiterítve.
"Két fáradt virág más-más ágról,
Pihegve egymás mellé hulltak…"
Most kezdődik csak a történet,
Királyném, felejtsük a Multat.
Pihegve egymás mellé hulltak…"
Most kezdődik csak a történet,
Királyném, felejtsük a Multat.
"Tudták jól, hogy röpül az Idő
S övék csupán egy pillanatja…"
Mienk a Nap és mi megállást
Parancsolunk a nyári Napra.
S övék csupán egy pillanatja…"
Mienk a Nap és mi megállást
Parancsolunk a nyári Napra.
"És szomorúság volt a nászuk,
Tiszta, édes, bánattal telve…"
Ez lesz a világ legbékültebb
És legfejedelmibb szerelme.
Tiszta, édes, bánattal telve…"
Ez lesz a világ legbékültebb
És legfejedelmibb szerelme.
