Somlyó Zoltán: A dajka
Somlyó Zoltán: A dajka
Akinek már igen nagy a gondja,
fájdalmát az a szivére nyomja.
S játszik: hogy ő most egy széles ágy,
melyben a bú jól pihenni vágy!
fájdalmát az a szivére nyomja.
S játszik: hogy ő most egy széles ágy,
melyben a bú jól pihenni vágy!
Játszik: piros szívem selyempárna,
itt jól alhatsz, nincsen, aki várna.
Senkise hív, alszol, mint a tej,
nincs bánatnak ennél lágyabb hely!
itt jól alhatsz, nincsen, aki várna.
Senkise hív, alszol, mint a tej,
nincs bánatnak ennél lágyabb hely!
Reggel, hideg vízbe mártott fejjel,
megitatja bánatát a tejjel,
mit az éj emlőin álmodott. -
S a bú tovább alszik és nyugodt.
megitatja bánatát a tejjel,
mit az éj emlőin álmodott. -
S a bú tovább alszik és nyugodt.
Este ujra hozzálát a gondhoz.
S mint egy dajka, dúdorász, bolondoz:
aludj, édes, sötét lessz az éj,
őrizlek én, őrizlek, ne félj.
S mint egy dajka, dúdorász, bolondoz:
aludj, édes, sötét lessz az éj,
őrizlek én, őrizlek, ne félj.
Hanem éjjel… mint a kis babák,
rosszul viseli a bú magát:
nyöszörög és sír, s az ágyon át
az ördög kifeszíti vánkosát.
rosszul viseli a bú magát:
nyöszörög és sír, s az ágyon át
az ördög kifeszíti vánkosát.
