Garami Árpád: A gyermekek szomjas királya
Garami Árpád: A gyermekek szomjas királya
Olyan szomjas, szikkadt az ajkam:
Adjatok bort, vagy asszony-szájat
Vagy dicsőséget,
Tüzeljetek fel,
A testem, lelkem olyan fáradt.
Adjatok bort, vagy asszony-szájat
Vagy dicsőséget,
Tüzeljetek fel,
A testem, lelkem olyan fáradt.
Ne hagyjatok elveszni engem,
A gyermekek szomjas királyát.
Istenre kérlek,
Meglátjátok még:
Hogy hinti e gyermek virágát.
A gyermekek szomjas királyát.
Istenre kérlek,
Meglátjátok még:
Hogy hinti e gyermek virágát.
Remegni fog egyszer szinekkel
Üres, fáradt szemetek mélye
Színszórásomtól
S bámulni fogtok
Ragyogón gyuló szemeimbe.
Üres, fáradt szemetek mélye
Színszórásomtól
S bámulni fogtok
Ragyogón gyuló szemeimbe.
Lázas, gyerek-agyamban égnek,
Forrongnak a nagy élet-álmok:
Fejem lehajtom
Szomorú ajkkal
S valamit fájva várok, várok.
Forrongnak a nagy élet-álmok:
Fejem lehajtom
Szomorú ajkkal
S valamit fájva várok, várok.
Szikkadt ajakkal vágyva kérlek:
Ó hagyjatok fürödni fényben,
Sugárszökésben,
Apasszátok meg
Vergődő gyerek-szenvedésem.
Ó hagyjatok fürödni fényben,
Sugárszökésben,
Apasszátok meg
Vergődő gyerek-szenvedésem.
