Ady Endre: Uj, virágos ifjúsággal
Ady Endre: Uj, virágos ifjúsággal
Általvetőm virág málházza,
Lábaim ugrós kedvűek,
Kedves súllyal hullott reám
Életemnek késett áldása.
Lábaim ugrós kedvűek,
Kedves súllyal hullott reám
Életemnek késett áldása.
Mosolygó, nagy szememben reszket
Sok-sok boldog látnivaló,
Sok telő kedv és áhitat,
Hogy mindent-mindent újrakezdek.
Sok-sok boldog látnivaló,
Sok telő kedv és áhitat,
Hogy mindent-mindent újrakezdek.
Ni, mennyi van még a világon,
Örömre-szántak és jövők,
Hopp, hívnak-várnak az utak:
Be szép vagy én új ifjúságom.
Örömre-szántak és jövők,
Hopp, hívnak-várnak az utak:
Be szép vagy én új ifjúságom.
Be hazudtam vén teltségemmel,
Be jó az édes habzsolás,
Be sűrű jószág a csoda,
Be jó ember a derült ember.
Be jó az édes habzsolás,
Be sűrű jószág a csoda,
Be jó ember a derült ember.
Kék hegyeken, zöldelő fákon
Ámulat s igéret rezeg
S újfajta, szelid mámorok
Bizseregnek át a világon.
Ámulat s igéret rezeg
S újfajta, szelid mámorok
Bizseregnek át a világon.
Olyan édes a fáradt este
S mozgatók a fény-reggelek
S oly boldog az eltévedés
Kis boldogságokat keresve.
S mozgatók a fény-reggelek
S oly boldog az eltévedés
Kis boldogságokat keresve.
Vig a sírdomb, tarkák a völgyek,
Ihaj, be sok a tréfa-szó
Tájék, kötődés, nóta, nő:
Meg nem állom, hogy ne fütyöljek.
Ihaj, be sok a tréfa-szó
Tájék, kötődés, nóta, nő:
Meg nem állom, hogy ne fütyöljek.
