Szabó Dezső: F. T. Marinetti: Le Futurisme • Paris. Sansot. 3.50 f.
Szabó Dezső: F. T. Marinetti: Le Futurisme •
Paris. Sansot. 3.50 f.
Paris. Sansot. 3.50 f.
Nagyon könnyen lehetne jutányos vicceket csinálni erre a könyvre, melynél zöldebb és vadabb fiatalságot még nem nyomtattak könyvvé. A legszelídebb mondata is delíriumos kiáltás és maga az olvasás is gyulladásba hozza az ember füldobját. De érdekes, mint sok száz fiatalembernek a lelkiállapotja s voltaképp nem más, mint a Zola-féle naturalizmusnak, a Whitman-Verhaeren-féle dinamizmusnak és a Beauduir-féle paroxysmusnak az új fokozott kiadása.
Voltaképpen ezekből az általános s nem nagyon rendezett kiáltásokból nem lehet összeszedni egy programot, hogy mi is volna a futurista irodalom, de éppen az a programjuk, hogy nincs programjuk. A futurizmus tartalma Marinetti szavaiból kivehetőleg a következő volna:
Minden, ami volt, ami már tegnapi: értéktelen dög, akadálya az életnek. El kell égetni minden könyvtárat, minden múzeumot, elpusztítani mindent, ami szép, nagy vagy érdekes címen hozzánkig lopta magát, csupaszra kell borotválni a világot minden múlttól, hadd nőjön az új élet. Az élő férfi legyen kegyetlen, ragadozó, soviniszta és a harcban lássa a fő célját. Minden megölt ellenség frissítő zuhany az életre.
A harc után az ipar és kereskedelem ádáz konkurenciája az élet. Mindig újat teremteni, mindig lerombolni a tegnapit iparban, művészetben, irodalomban.
Csak a jövő az érték és csak a jelen perc az eszköz, ezt kell kizsákmányolni s egész élettel teremtővé tenni.
Kedvesen érdekes, hogy kiáltja át ezt a programot a pedagógiába: nyaktörési, kupánütési gyakorlatok etc.
Mindig, mindenütt egész élettel alkotni és csak újat.
Érdekes, hogy ebben az »új« teóriában, hogy randevúzik Rousseau Nietzschével, Bergsonnal (mindig ezek a nevek!). Könnyű volna kimutatni, hogy ebben az anarchico-socialistico sovinizmusban mennyi ellentmondás hemzseg, s hogy mennyire szerves kapcsolatban van a múlt fejlődésével. A legérdekesebb komikum azonban az, hogy ezt a Futurisme kötetet a quai-n vettem egy boîte ŕ deux sous-ból egy 18. századi érzékeny-morális regénnyel (Gérard: Egaré de la raison etc.) és Szt. Ágoston szabadakaratról szóló munkájának egy 16. sz.-beli fordításával együtt. A Futurisme első lapján nehezen olvasható, de »violent« írással ott áll: ŕ Paul Vuilliand (vagy Killerand?) hommage de sympathie F. T. Marinetti. – Oh, ha ezt tudná!
