Babits Mihály: Egy rövid vers • melyben a költő saját lelkét szólítja meg és nagyon kegyetlen dolgokat mond neki.
melyben a költő saját lelkét szólítja meg és nagyon kegyetlen dolgokat mond neki.
Idétlen fényre szülted ezer álmod.
Utolsót holtan hordozod magaddal,
mint hol gyermek lelkét viszi az angyal.
mikor magad vagy az egész világon
s az egész világ egymagadba mélyed,
minthogyha megmozdulna néma méhed.
mit megtagadtál, nincsen elfeledve
s a megölt gyermek, mint fájdalmas árnyék
kisértetes méhedbe visszajár még.