A Nyugat hírei
A Nyugat hírei
a Nyugat sikerült Csokonai-matinéjáról Lengyel Menyhért cikke referál. E helyütt csak a „Nyugat” írói nevében mondunk köszönetet a Vígszínház jeles színészeinek, kik frissen, merészen és megható buzgalommal szentelték minden tudásukat a nagy és újszerű kísérletnek. az a reményünk, hogy ez a kísérlet, melyet a közönség és a kritika oly szeretettel fogadott, nem fog következmények nélkül maradni. A Nyugat szerkesztősége arra kényszerül, hogy a jövő évad folyamán néhány régi magyar színpadi írót és néhányat a legújabbak közül megszólaltasson.
Itt említjük meg, hogy az előadást megelőzőleg Hatvany Lajos és Móricz Zsigmond beszéltek. Az előbbinek beszédét, melyben a múlt igazi, kegyeletes kultuszát a jelent leghathatósabban kifejező íróknak vindikálja, amelyben Csokonainak és a Nyugat íróinak viszonyát fejtegette, a Magyar Hírlap január 30-i száma közölte – az utóbbinak pompás novelláját, melyben Csokonai és környezete drámai elevenséggel lépnek elénk, a Nyugat egyik legközelebbi száma hozza.
A matiné sikere nem lett volna teljes Medgyaszay Vilma nélkül, aki finom megértéssel szavalta el Ady Endrének ez alkalomra írt „Vitéz Mihály ébresztése” című ódáját (ez volt a megnyitó), s az előadást Csokonai-dalok éneklésével fejezte be.
–
Az országos nővédőegyesület felolvasásra hívta a Nyugat íróit. Február hó 11-én föl fognak olvasni: Heltai Jenő, Laczkó Géza és Lesznai Anna.
–
Február hó folyamán, még megállapítandó napon fölolvasást tart a Nyugat az Országos Kereskedelmi Csarnok hívására, annak helyiségeiben
–
Január hó 18-án tartotta Hatvany Lajos a bécsi egyetem filozófiai fakultásán majdnem kétórás előadását a XIX. század magyar irodalmáról. Különösen hatottak azok a szemelvények, melyeket a magyar írók munkáiból felolvasott, u. m. Széchenyi Istvánnak híres döblingi levele, melyet Tasner Antalhoz intézett, Petőfi versei Neugebauer László fordításában; Arany-balladák (Hídavatás, Tetemre hívás) Dóczy Lajos fordításában és végül Horváth Henrik mesteri Ady-fordításai.
–
Móricz Zsigmond regénye után Szép Ernő regénye következik. – A Nyugat poétájának e nemben ez lesz első kísérlete. A regényt az artista világból merítette, azokról a férfiakról és nőkről fog szólni, akiket Szép Ernő ezen a világon legjobban szeret, akikhez az élet nagyon hibás volt, és akiket az ő szeme mégis hibátlanoknak, szenteknek, jóknak és tisztáknak lát.
–
A debreceni nőegylet hívására Hatvany Lajos fölolvasta január 22-én „Egy úri hölgyhöz” című cikkét és Reinitz Béla énekelte Ady-dalait nagy hatással.
