Szép Ernő: Szonett
Tükre előtt űlt, haja szerteszét,
Jöttem, felröppent és megcsókolt engem
S a két vállamra tette két kezét.
Hogy a tükörbe tévedt a szemem
S onnét egy anda délibáb mosolygott,
Egy tündér pillanat tréfált velem.
Mint vállrózsás szép ifjú tisztnek lenni:
Már elalúdtak suhanc vágyaim –
Kedvesem két kezét bámultam csendben,
A rózsákat a tisztnek vállain.