Babits Mihály: Egy kuruc a XX. században
vigan rikitó
kiáltottam egyszer:
Huncut a biró!
huncut aki pap,
huncut aki úr és
huncut aki rab.
huncut aki nyul,
huncut aki gyáva
s fél az uraktul
rikkantós madár,
hanem mint a holló
azt mondom, hogy: Kár!
kár a papokért
legnagyobb kár volt a
régi Istenért.
kár a szegényért,
legnagyobb kár értem
szegény legényért.