Babits Mihály: Dal, régimódi
Babits Mihály: Dal, régimódi
Hol voltál, irgalomtalan,
míg én sínylődtem egymagam?
míg én sínylődtem egymagam?
Virágot árultak a fák,
mint pettyes szoknyás kis kofák.
mint pettyes szoknyás kis kofák.
Ma nem látok virágokat:
minden virág te vagy magad.
minden virág te vagy magad.
Fü frissesége elveszett:
te vagy ma friss a fű helyett.
te vagy ma friss a fű helyett.
Az ezüst felhőt pajkosúl
hajadba tűzted fátyladúl.
hajadba tűzted fátyladúl.
Megloptad a természetet,
hogy lenne piperéd neked.
hogy lenne piperéd neked.
Kiraboltál tavaszt, nyarat:
énnékem semmi sem maradt.
énnékem semmi sem maradt.
