Salgó Ernő: A történelem problémája
Salgó Ernő: A történelem problémája
Még nincsen ötven éve, hogy Taine a következő szavakkal kezdte az angol irodalom történetéről írott munkájának bevezetését: A történelem Németországban száz év óta, Franciaországban hatvan év óta átalakult. Hozzáteszi, hogy az irodalmak tanulmányozásának következtében történt így; de a nyomaték az átalakuláson van és az értelem a történetírásnak nem is megújhodásáról, hanem megszületéséről beszél. Mert a történetírás majdnem oly régi ugyan, mint maga a történelem, vagy legalább is: amióta az emberek feljegyzéseket tesznek, mindig voltak történelmi feljegyzések; de a XIX-ik század mégis úgy tartotta, hogy a feladataihoz méltó történetírás voltaképpen vele kezdődik. A természettudományok százada egyszersmind a történelmi érzék felvirradásának a százada és ennek az önérzete szólal meg Taine kijelentésében, lapidáris egyszerűséggel és meggyőződésteljes bizalommal. Azóta még nem múlt el ötven esztendő és ma Nordau egy testes könyvben* halálát hirdeti a történelemnek. Az író személyes jelentősége és a tárgy érdekessége egyaránt indokolttá teszi, hogy vizsgálat alá vegyük az érvelését.
* Max Nordau: Der Sinnder Geschichte. Berlin. Karl Duncher.
