IGNOTUS: A VÖLGYBEN
Bottal verem a szúnyogfelhőt széllyel –
Tudd meg, leány: szeretőm volt anyád
Sok téli délután, sok nyári éjjel.
Tikkadtan vet az égre szürke pántot –
Mi lesz veled, lyány, és mi lesz velem?
Megcsapja nyakamat forró ziháltod.
Villám vakít s harsan dörej nyomába –
Itt csaphatott le valahol közel –
Gyere mellém. Ugyis minden hiába.