Wranchich család. (Szebenigói †)
Wranchich család. (Szebenigói †)
Mint a családnak leghíresebb és történelmünkből ismeretes tagja: Verancsics Antal érsek (kit már sokan, de roszúl Veráncz-nak is neveznek) maga irja, családjának ősei Boszniában laktak, honnan azonban ük-atyja Ivanacz vagy János feleségestűl és gyermekeivel a török elűl menekűlve Horvát-országba telepedett, de ott sem maradhatván, Dalmácziába tette át lakását Sebenigóba, hol házat és egyéb javakat szerzett.
Azon 1569. évi újjitó nemes levélben * (melyről eleddig nincs tudva, hogy Maximilian király által elfogadtatott-e?) maga annak fogalmazója Antal érsek irja, hogy családja régi neve „Wranchyth“ volt, mely utóbb Vranychythra változott, ő pedig azt már Veranchyth és latinosan Verancius alakban kivánta használni. Egyébiránt 1529.–1550. évi okmányokban is még a családnevet deákosan csak Wrancsics (Wranchich)-nak találjuk, * melynél fogva itt is a Wranchich alakot tartottuk legősiebbnek és valódiabbnak.
Verancsics Antal összes munkái. Közli Szalay L. V. 360–372. (Katona Hist. critic. XXV. 147.)
Verancsics Antal összes munkái. Közli Szalay L. I. köt. 341. és köv.
A család már I. Lajostól kapott líliom czímeres nemes levelet, mely azonban elveszvén, azt W. Antal testvérei részére is 1569-ben megujjítatni kérte. Ezen czimerlevél szerint a Wranchichok czímere * következő: a fenálló paizs öt udvart mutat, t. i. a paizs felső jobb oldali szegletéből az baloldali alsó szegletig húzott (és valószinüleg ezzel ellenkezőleg egy másik) vonal által négy részre oszlik, egy közép paizszsal; a két oldalas kék udvarban három, három liliom diszlik, a felső és alsó arany udvar üres. A paizs fölötti sisak koronájából taraj nyúlik föl, melyen szintén vizirányos udvarban liliomok láthatók. Foszladék mindkét oldalról aranykék.
Mely nem egyez meg a Török János által a „M. ország Primása“ czimű derék munkában látható arczkép allatival.
Az ismert családfa következő:
Ferencz Sebenigói lakos (Statileo Margit.); Antal sz. 1504. † 1573. k. helytartó eszterg. érsek.; Mihály 1529. 1553. kir. udvarnok.; Péter 1530.; János 1549. 56.; Faustus a szótár iró 1575.; Kázmér.
Ferencz sebenigói nemesnek neje Statileo Margit volt, leánya Statileo Mihály traui lakosnak, * nővére Statileo János erdélyi püspöknek, ki Vranchich Antalnak ekképen anyai nagybátyja volt. Hasonlóan rokona és nagy bátyja volt Beriszló Péter veszprémi püspök is, * minthogy ez is anyai ágon a Statileo családból származott.
Kovachich Scriptores minores I. 194.
Vita Petri Berislavi L. Verancsics Antal összes művei II. k. 221. és köv. l.
Antal szül. 1504. máj. 29-én, nagy bátyja Statileo János püspök pártfogása, és utóbb kiváló esze, tehetsége és erélye folytán kir. helytartóságra és esztergomi érsekségre emeltetett 1569. oct. 17-én. * Életét, mely ismeretes, nem itt való megirni. * Meghalt 1573. jun. 15-én. Testvére
Codex Széchenyi, a nzti Muzeumban XI. köt.
Podhraczky József, Werancsics Antal élete. Pesten 1857.
János 1556-ban Abauj megyei Korlátfalvára kapott kir. adományt. *
Liber Regius fol. 112.
Mihálynak fiai * voltak Kazmér és Faustus, a Lexicon pentaglottum irója.
Verancsics Codex az esztergomi könyvtárban folio 100. 153.
Mikor halt ki a Wranchich család, nem tudjuk, leány ágon örökösödő utóda Dalmacziában a gróf Draganich család lett, mely már szintén kihalt.
Még 1673-ban a hűtlenségi bélyegen kir. ügyész által elfoglalt Nógrád megyei Divény várban ő felsége tisztartójának olvassuk * Vranchich Györgyöt, de a fölebbi családból eredt-e? nem tudjuk.
Nógrád megyei protocol. 1673.
