Wittnyédy család. (Musai)
Wittnyédy család. (Musai)
Vas vármegye nemes családa. Alapítója Witthniedy (így) János, ki István fiával, Tóth Margit anyjáróli nényjével (consobrina) és anyáruli testvéreivel (fratrueles matrueles) együtt 1613. mart. 14-én Bécsben kelt czímeres levélben II. Mátyás király által megnemesítetett, és nemeslevelők 1619. (feria 2. prox. post festum 6. Pauli p. Eremitae) Soprony vármegyének Lövő helységben tartott közgyűlésén kihirdettetett. *
Fabó Andr. szíves közléséből, kinek Wittnyédy István életéről és koráról a m. tud. akadémia előtt részben felolvasott jeles értekezése azon társulat valamely közlönyében látand napvilágot. L. Budapesti Szemle.
Ugyan ekkor a család következő czímert kapott; a paizs jobb oldalról balra vont rézsutos vörös szelemen által, – melyben ezüst egyszarvú ágaskodik, – két, szegletes kék udvarra oszlik, melyek mindenikében arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén (az előbbihez hasonló) egyszarvú emelkedik ki, két kiterjesztett sasszárny között, melyek közűl a jobb oldali vízirányosan vörös kék, a másik ellenkezőleg kékvörös. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Witnyédy János a sárvári várnak tisztartója volt. Fia a hires István 1638–1647. Soprony sz. kir. város jegyzője, 1647-ben lett Soprony vármegyének pénztárnoka, korának egyik kitünőbb férfia, és a protest. vallásnak bajnoka, kit kiterjedt híre Nádasdy Ferencz és több országnagygyal szorosb viszonyba emelt. * Ő szerzé a Vas megye Musai pusztai részbirtokot. 1655-ben Soprony vármegyének ország gyűlési követe volt stb. Egyike volt az ágost. ev. vall. eperjesi collegium alapítóinak. Meghalt 1670-ben. *
Haan, Jena Hung. 13. Bartholomaeides Memoria Ungar. 152. – A soproni ev. főtanoda története. Kiadta Müllner Mátyás. Sopron 1857. 34. lap.
Lásd némely leveleit Kaprinai Mss. A. tomo XLI. p. 178.
A családfa a mult század végeig következő:
I. János 1613. ns.; I. István Soprony vm. követ † 1670.; II. János 1657. él.; I. Pál 1657. él.; II. István.; Erzse.; Zsigmond szül. 1657.; I. Ferencz; Péter; László (Szalay Kata); Orsolya (Vidos Imre); Anna (Szép István); Erzse (Káldy János); III. János kitől a Wittnyédyek származnak.; Zsigmond; Péter †
III. Jánostól származik a Wittnyédy-ek máig élő családa, – és pedig úgy látszik – Jánosnak testvére vagy fia volt még István is, 1811-ben élő, és III. János, vagy annak hason nevű fia János nejével Unger Terézzel nemzé Witnyédy Terézt, dukai Takács Istvánnét, ki 1811. aug. hóban halt meg. * Rokonai voltak Wittnyédy Zsuzsánna 1811-ben Barcza Jánosné Mersén és W. Borbála Ostsy (tán Ostffy) Mihály özvegye Farádon.
Némethy Páltól halotti beszéd W. Teréz fölött Nyomt. Szombathely 1811.
A Wittnyédy család többi közt Dunántúl főleg a Vidos, Káldy és Véssey családokkal jött sógoros atyafiságba. Már
A XVII. században Witnyédy Anna Káldy Ferenczné I. Jánosnak vagy nővére vagy még inkább leánya lehetett.
Wittnyédy Judit a mult században Véssey Ferenczné, Wittnyédy Teréz e század elején Véssey Istvánné volt; Véssey Erzse pedig Wittnyédy N. nejéűl olvasható.
