Weisz család. (Horstensteini báró.)
Weisz család. (Horstensteini báró.)
Alapítója Weisz Bertalan-Hartvik, ki 1670-ben katonai pályára lépvén, utóbb Magyar országba jutott mint vasas ezredbeli ezredes és szegedi várparancsnok, és mint ilyen 1729-ben báróságot, és egyszersmind ez évben az országgyűlésen magyar honfiusítást nyert. * Tőle illetőleg atyjától a család leszármazása * következő:
Adami Coll. gen. és 1729. évi 49. törv. cz.
Schönfeld Adelslexic. II. 241. stb.
Kristóf-Hartvik ns. (Seldern Mária); b. Bertalan-Hartv. ezredes, 1729. indigena (fröhlichburgi Frölich Margit); II. Kristóf (Szidanitz Klára); János (gr. Berchtold Mária)
János (gr. Berchtold Mária); József-Edmund sz. 1766. nov. 10. kir. tan. (gr. Berchtold Bora); Vilmos szül. 1802. jul. 17.; Mária-Adél sz. 1813. jul. 10.; Rudolf sz. 1803. jul. 14. cs. k. kam. alezredes.
A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. vörös udvarban vasas vitéz áll, jobb kezében kivont kardja hegyén zöld koszorút tartva, a 2-dik kék udvarban zöld halmon galamb áll, a 3-ik kék halmon hármas arany kalász díszlik. A paizst bárói korona fedi, a felett két koronás sisak áll, a jobb oldaliból a paizsbelihez egészen hasonló vasas vitéz emelkedik ki, a baloldali fölött két kiterjesztett fekete sasszárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. *
Adami Scuta gentil. tomo XIV.
