Wattay család. (Felső-Wattai.)
Wattay család. (Felső-Wattai.)
ős régi magyar család, mely magát az I. András király korában élt és a pogány hitért buzgolkodó Wattá-tól származtatja. Nevét és eredetét a család a Borsod megyei Felső-Watta helységről veszi. Innen eredt a XV. században Wattay Ferencz, ki a Dunántúlra szakadt, és Kanisay László szolgálatába állván, Kapu, Léka, Strisnyák és Velike várak kapitánya lett. 1503-ban vette nőűl Nagy-Vágon Vághy György fiának Miklósnak leányát Vághy Zsuzsannát Mestery Bernátnak gyermekes özvegyét. * Meghalt Wattay Ferencz 1529. táján, és nevezett nejétől négy gyermeke maradt, úgymint: 1. Zsófia Csáki Istvánné Mihályiban, 2. Klára Körbey Györgyné Körbőn, kinek leánya Kámoni Bálintné lett; 3. Hedvig Parnas Benedekné, kitől született Parnas Imre, és végre 4. Wattay Lőrincz. Ez 1520-ban született. 1553-ban nőűl vette Csáby István Eger várában volt kapitány leányát Csáby Klárát. Katonáskodván, nyolcz évig volt kapitány. 1573-ban véletlenűl egy taraczk elsülése által agyon lövetett. Eltemettetett Sz. Péter és Pál napján N.-Vágon. Özvegye 1593. Sz. György-napkor halt meg kora 58. évében és szintén N.-Vágon temettetett. Nevezett nejétől következő gyermekei születtek:
Mestery Bernátnak gyermekei voltak: Mestery György, és egy leány, ki Sándorhoz ment férjhez, ennek leányát Majthényi László vette el, ennek gyermekei voltak Majthényi Imre és Majthényi Bora Hagymássy Gáborné 1585-ben.
1. Anna szül. 1555-ben. Férjhez ment 1570-ben Sárfőre Sárfy Pálhoz, meghalt 1580-ban.
2. Pál szül. 1563-ban. Ifjú korában Batthyány Boldizsár udvarában szolgált. Meghalt 1582-ben sz. Lucza napján. Gyermekei maradtak: Kata Heresinczy Jánosné, Erzse Polyányi Kristófné, István és György.
3. István szül. 1565-ben. Korán elhalt.
4. Zsuzsa, férjhez ment Sopronyba Káldy Demeter törvénytudó emberhez, kitől lett fia Káldy István.
5. Ferencz, szül. Vágon 1568. sept. végén. 1578-ban Német-Ujhelyben, azután Sopronyban járta iskoláit. 1584-ben Tihanyban bátyja Mesteri János kapitány mellett kezdé katonai pályáját, innen Pápára ment, 1585-ben pedig saját várukba Csesznekbe vonúlt Ugronffy István kapitány oldala mellé, hol tizenegy hónapig szolgált, ekkor kapitányával összeveszvén, Győr várába ment, hol négy lóval szolgált Gregoróczi Vincze alkapitány századában, 1588-ban megsebesült és Tatába vitetett. Ennyit tudunk saját naplójából Wattay Ferencznek * ezen ágazatról.
Wattay Ferencz naplója. Kiadta ponori Thewrewk József.
A Wattay nemzetségnek, mely most főleg Pest megyében (Pomázon) továbbá Nógrád és Szabolcs megyékben honos, egyik ágát a XVII. század derekán Nógrád megyében találjuk, hol Wattay Pál 1654. körűl élt, és nejével Buday Bolgár Annával következő családfát alkotott:
I. Pál 1654. (Buday Bolgár Anna); II. Pál 1681. Pest várm. alispán (Jánoky Mária); I. János 1694. 1731. (1. Dorogffy Mária 2. Zolnay Judit); István (Géczy Anna); Judit (sóvári Sóos Fer. 1772.); III. Pál (Szemere Klára); II. János (1. Szemere Krisztina. 2. Gyürky Mária); Anna (Okolicsányi Mátyás); Farkas; Borbála (Róth Tamás); Zsuzsa (Kubinyi Gáspár); György Nógrádi főbiró 1783. (1. Vajda Bora 2. Darvas Krisztina); Judit (Szatmáry Miklós); Károly.; József.; Miklós.; Teréz (Vajda István); 1-től Eszter (szántói Szabó József); Ferencz.; Dániel.; Krisztina (Fáy Rudolf); Pál (Gyürky Mária); János (Tőrös Mária); Bora (Fáy Zsigmond); Kata (Vay István); Krisztina † 1772. (ifj. Darvas Fer.); Erzse.; Krisztina (Wattay György); Mária (Mocsáry Antal)
A tábla élén álló Pálnak fia II. Pál 1681-ben Pest vármegye alispánja volt. Ennek ága képezé a leány-ágiakkal együtt (kik közt Róth Tamás után a Telekiek is állnak) a Wattay osztatlan nemzetséget.
I. János Istvánnal (tán II. Pál fiával) 1699-ben Nógrád megyei Alsó-Pilin és Almás egy részére kir. adományt vitt. * III. Pálnak fia György 1783–1788-ban Nógrád vármegye főszolgabirája volt.
Liber regius folio 387.
E táblázat nem teljes, többi közt tudtunkra hiányzanak róla Wattay László, ki Kornán lakott és 1836-ban lett Nógrád megye főszolgabirája és mint ilyen 1841. aug. 7-én meghalt magnélkül, hasonlóan testvéröcscse Zsigmond B.-Gyarmaton volt ügyvéd meghalt 1853-ban.
Pomázon él Gyula stb. Nógrádban él Wattay Alajos, volt Nógrád megyei adószedő. Ezt kivéve, a család helv. hitvallású.
Czímere a családnak – mint fölebb a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában hármas zöld halmon könyöklő kar, nyilat tartva. A paizs fölőtti sisak koronájából szarvas emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
