Verner család.
Verner család.
Bihar megyei nemes család. Alapítója Verner Jakab, ki mint a nagyváradi iskolai kerületben az elemi iskolák felügyelője 1792-ben I. Ferencz királytól czímeres nemeslevelet nyert. * Még 1828-ban Bihar megye füzetéses táblabirája volt.
Adami Scuta gentil. tomo XIV.
A család czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. vörös udvarban hátulsó lábain arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával irótollat, a ballal zöld koszorút tartva; a 2. és 3-ik ezüst udvarban balról jobbra vont rézsutos kék szelemen közepén arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából az előbbiekhez hasonló oroszlán emelkedik ki, két kiterjesztett sasszárny között, melyek közűl a jobb oldali vízirányosan osztva félig arany, félig vörös, a baloldali pedig félig kék, félig ezüst. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstvörös.
A nemesség szerző Verner Jakab, ki nemes levelét 1798-ban Békes megyében is kihirdetteté, nejétől Ribiczey Ezsébettől nemzé leányát Verner Ágnest, ki Pataky Mihály Bihar m. esküdt neje volt e század elején. * Fiai is maradtak. Verner László birt Alsó-Topa és Nagy-Kerpest helységben, 1861-ben volt aljegyző.
Vay L. Német hívség 887–888. – A Verner család-név már régen ismeretes hazánkban. Egyik Verner György, ki „De Admirandis Hungariae aquis“ írt. Lásd Schwandtner Scriptores rerum Hung. tomo II. Tán ugyan azon Verner György az, ki 1550-ben a 41. törv. czikk szerint a határ vizsgáló országos küldöttség tagja volt. – Lásd katona Hist. critica XII. p. 1414. Wagner Dipl. Sáros p. 554. Weszprémi Biographia medicorum I. 199.
