Veres család. (Nagy-Váradi.)
Magyar országból szakadt Erdélybe, hol I. Sámuelnak neje pánczél-csehi Vajda Erzse jogán már 1702-ben Szavában birtokos a család, hasonlóan Pánczél-Csehiben is.
A családfa * következő:
Hodor K. közlése szerint.
I. Sámuel (p.-csehi Vajda Erzse); I. Ferencz 1702. 1731. (Fosztó Mária); Farkas.; Mária (Keczeli János); László 1744. (váradi Balogh Zsuzsi); Zsigmond 1744–70.; Erzse (palotkai Jánosy István); Kata (Medve Mihály); Zsuzsa † 1825. kora 85. év. (Somkereky László); Sándor.; II. Sámuel † 1819. (Retteghy Teréz); Zsuzsa † 1827. (alv. Fogarassy Elek); III. Sámuel † 1851. (Zámbó Rákkel); Judit (Retteghy Mih. Apahidán); Julianna (Zámbó Lajos Farnason); N. (Felszeghy); II. Ferencz.
I. Ferencz és Farkas, sőt Ferencznek fia Zsigmond is állítólag 1731-ben Kölpényi előnév mellett ellentmondtak a kir. ügyész statutiójának a Vajda Sámuel fimagvaszakadtán felkért javakra nézve. De
1744-ben Váradi Veres Zsigmond és László Tisza-Füreden is birtokosok, és Tisza-Füred város részére egy negyed részben vásárjogot szereztek. * Zsigmond élt még 1770-ben is, midőn mint Szavában birtokos, a kétségtelen nemesek sorába összeiratott. Fia
Leleszi Convent.
II. Sámuel 1796-ban Kolos várm. szolgabiró, 1809-ben kir. bérlettárnok, 1815–17-ben Doboka megyei alispán volt. Meghalt 1819-ben. Birt N.-Esküllő, Sólyomkő, M.-Fodorháza és M.-Ujfaluban is. Unokájában kihalt. *
Kővári Erdély n. cs. 271. a váradi Veres családot a kihaltak közé sorolja.
Ugyan e családból volt Váradi Veres Ádám, 1771-ben a kir. kormányszéknél fogalmazó, 1780–4-ben titkár és számvevő. Utódai Felpestesen birtak 1830-ban is.
József 1827-ben Udvarhelyszékben dúlló és adórovó.
Tán e családhoz számítandó azon Veres N. is, ki 1810-ben, neje pedig 1816. jan. 17-én halt meg, és gyermekei voltak: a) Mihály szül. M.-Igenben 1771. febr. 17-én, nősült 1807. oct. 5-én. Nejétől († 1813. mart. 24-én) leánya Zsuzsanna mh. 1816. máj. 8-án. b) József szül. 1791. mart. 18. Esküllőn, meghalt 1813. dec. 10-én. c) Zsuzsanna meghalt 1805. julius 16-án.
