Turcsányi család.

Teljes szövegű keresés

Turcsányi család.
Trencsin vármegyei nemes család. Törzse Turcsányi Miklós, ki János, András és Mátyás testvéreivel III. Ferdinánd király által nemesítetett meg Pozsonyban 1649. május 19-én czímeres levélben, mely Trencsin megyében azon évben (feria 2-da post fest. decollationis b. Joannis) hirdettetett ki.
A nemességszerző Miklós beiratképen a Balassa családtól Plevnik helységben soltészi birtokot kapott, melyre fiai Turcsányi I. Ádám és István 1680. majus 20-án gr. Balassa Bálinttól új megerősítést nyertek, s mely oklevél alapján
1736-ban a család kimutatván a nemesség szerzőktől származását, nemességét Trencsin megye előtt igazolta, névszerint nevezett I. Ádámnak fiai II. ifj. Ádám és István, továbbá Ferencz, III. Ádám, János és András testvérek (tán János közösszerzőnek fiai) és végre György, János és András testvérek (tán András közösszerzőnek fiai)
A Trencsin megyei nemesi összeírások * szerint:
Szontagh Dán. közl.
1748-ban Plevniken laktak idősb és ifj. Ádám, László, Ferencz, György és János és Andrásnak fiai.
1768-ban Plevniken lakott Imre s négy fia: András, János, István és Pál; – továbbá Ferencz, és két fia György és Imre; és ez utóbbinak fia András; – továbbá id. András és három fia: János, András és Mihály; – továbbá Miklós és István; továbbá János és fiai: János és Miklós; – ismét másik János és fia György, ismét másik Miklós és fiai József és János, végre harmadik János s fiai György, János és Miklós.
1803-ban Plevniken már 34, 1837-ben 37 férfi tagra szaporodott a család.
A család tagjai közűl Imre 1817. april. 22-én vett ki Trencsin megyétől nemesi bizonyítványt.
E család tagja lehetett azon T. Imre is, ki 176–1787-ben az árvai urodalom Praefectusa volt, és az oda való jobbágyságra a százados régi szerződések ellenére az urbért rá erőszakolván, zendűlésre, kir. biztosi kiküldetésre és katonai karhatalom használatára szolgáltatott okot, és nevét bal emlékezetűvé tette.
E család ivadéka lehetett azon János, ki Wittebergában tanúlt 1740-ben, s hazatérvén, győri tanár lett. *
Bartholomaeides, Memoriam Ungarorum 121.
És T. János, ki 1793. dec. 16-án született, és mint győri evang. iskol. igazgató halt meg 1860. jan. 17-én kora 67. évében.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT