I. Kristóf, ki az I. táblán. 1572. (Makray Anna); II. István 1506. (Kálnay Bora); I. Mátyás elesett 1603.; András 1603. Karánsebesre menekűlt.; I. Zsigmond unitárius. orsz. tanácsos 1643. (Bánffy Anna); III. Péter ifj. (1. Kendeffy Judit 2. Dániel Klára); Erzsébet 1664. (Rhédey Fer.); Mátyás.; II. Zsigmond (Toroczkay Klára); V. Ferencz.; Erzse (Köleséry Sám.); III. Zsigmond gróf 1745. (gr. Teleki Eszter); Bora (b. Naláczy József); Kata (b. Radák István); Klára (gr. Teleki Ádám); Sára (gr. Székely László); I. Pál † 1826. cs. kir. kam. Tordai főisp. (gr. Teleki Julia † 1837.; Teréz sz. 1765. † 1816. (Naláczy Józs.); I. Miklós sz. 1805. tordai főisp. (gr. Bethlen Janka); Eszter sz. 1798. (gr. Bethlen József); Julianna sz. 1810. (Zeyk Józs. özv.); Eszter sz. 1828. (gr. Csáky György); Pál sz. 1830. kat. tiszt. (b. Bruckenthal Ilona); Miklós sz. 1835. v. főhadn. (b. Bruckenthal Arpadina); Jozefina. sz. 1846.; Miklós sz. 1859.; Eszter sz. 1860.; Julia sz. 1862.
Az I. táblán álló nemesi ágból IV. Lászlónak egyik fia Ferencz tatár rabságban szenvedett Másik fia I. Péter kír. táblai ülnök volt. Meghalt 1680-ban. Ennek első nejétől fricsi Fekete Máriától fia II. Péter 1698-ban kir. hívatalos az országgyűlésen, utóbb kir. táblai ülnök. Meghalt 1724-ben. Első nejétől Jugosi Druzsíannától gyermekeit nem ismerjük, második nejétől Keczely Borbálától, ki 1757-ben halt meg, csak egyetlen leánya maradt: Kata Barcsay Jánosné. Ebben II. Péter ága kihalt.
IV. Lászlónak fia Mátyás nemzé Nádudvary Erzsébettől leányát, Ágnest gr. Bánffy Györgynét, ki 1733-ban halt meg.
IV. Lászlónak fia még III. Mihályis, ki 1693-ban lett fejedelmi tanácsos, vallására unitáríus volt. Nejétől Serédy Annától a táblán látható gyermekei közűl csak egyik fia V. László nejétől homoród-sz.-mártoni Biró Sárától (másutt Zsófia) hagyott számos utódot, ezekből két fia Gábor (Pénteken B.-Szolnokon volt birtokos) és IV. Ferencz máig terjedő ágaknak lőnek terjesztői.
I. György, ki leányában kihalt, Toroczkó Sz. Györgyön a falu feletti hegyen nejével zárdát építetett, melybe 1750-ben ferenczes barátok helyeztettek, három pater tartására 7160 ftot alapítványozván. Ekkor építették az egyházat is.
II. József az 1790/1. évi országgyűlésen regalista, és a kamarai és bányászati országos tizottság tagja. Ennek unokáját IV. Lászlót 1848-ban az oláhok ölték meg. Kétszeri házassága után gyermekei maradtak.
A II. táblán a bárói ág látható. A törzs III. László fejedelmi tanácsos és pánczél-csehi birtokos volt. Elesett 1603-ban Brassónál Székely Mózses mellett Toroczkay Mátyással együtt. Kamuthi Orsolyától gyermekei közűl II. Mihály nejével Szalánczy Annával nemzé II. Jánost, az unitárius vallásút, nejétől Torma Borbálától leányán kivűl fia maradt:
III. István Aranyos szék főkirálybirája, 1685-ben az országos bizottság tagja, 1686-ban a székelyek egyik vezére, midőn Szebennél csatát veszt. Utóbb Rákóczy ellen harczol, 1703-ban Válaszútnál megveretik. 1704-ben mint tábornok Kolosvárt ostromolja. Nejétől Kapy Borbálától a táblán látható gyermekei maradtak. Ezek közűl Mária sz. 1687-ben, férjhez ment 1710-ben Rhédei Lászlóhoz, meghalt 1738. febr. 8-án. III. Istvánnak többi közt fia
III. János 1715-ben a katholikusok közűl kir. táblai űlnök lett, 1728-ban az országgyűlés által a törvény megvizsgálására kiküldetett. 1730-ban Aranyos szék királybirája, 1733-ban Fogaras vár és vidék főkapitánya lett. 1734-ben dec. 3-án bárósági diplomája kihirdettetett, gyakrabban (1736. 1742.) a tanácsba megválasztatik. 1742. máj. 21. választatott kincstárnokká, majd tart. kanczellárrá, és azon évi sept. 16-án e két utóbbi méltóságba be is iktattatott. meghalt Szebenben 1745. jan. 25-én. Eltemettetett Kolosvárt a ferenczes barátok egyháza alá. Nejétől Petky Sárától gyermekei közűl családalapító lett
Boldizsár (1735.), kinek két rendbeli házasságából származott gyermekei által jő le a mai bárói ág. Ezek utódai közűl V. János az 1837. 1846. és 1848. évi országgyűléseken kir. hívatalos volt. Egyetlen nős fia Albert 1862-ben halt meg.
V. János testvérének III. Józsefnek szintén van családja.
A III. táblán a grófi ág tőrzse I. Kristóf, kinek több gyermekei közűl András 1603-ban Básta elől Karansebesre menekült. Másik fia II. István nejéről Kálnai Borától nemzé I. Zsigmondot, szintén unitárius vallásút, ki 1643-ban országtanácsos volt. Ennek Bánffy Annától egyik fia Mátyás 1698-ban kir. hívatalos. Másik fia
III. Péter 1698-ban szintén kir. hívatalos, két rendbeli házasságból többi közt atyja lett II. Zsigmondnak, kinek Toroczkay Klárától négy leánya közt fia
III. Zsigmond 1738-ban Rákóczy Józseffeli levelezés gyanújából a kolosvári fellegvárba kerűl, de még azon évi dec. 23-án szabadon bocsáttatik. Utóbb grófságot kapott, a család szerint 1745-ben, más adat szerint 1757-ben Nejétől gr. Teleki Esztertől két gyermeke maradt: I. Pál és Teréz, ki 1765. évi jan. 21-én szültett és kinek keresztanyja Mária Terézia királyasszony volt, ki helyett a keresztelésnél Erzsébet fhzg asszony szerepelt. Férjhez ment 1784. jan. 25-én Naláczy Józsefhez; meghalt 1816. mart. 17-én.
I. Pál cs. kir. kamarás és 1815. óta Torda vármegye főispánja volt. Meghalt 1826-ban. Nejétől gr. Teleki Juliától († 1837.) két leánya és egy fia I. Miklós (sz. 1805.) maradt, ki szintén Torda vármegye főispánja volt, és kinek Pál és Miklós fiaiban és ez utóbbi által unokáiban is él a grófi ágazat, mely a mult század óta Nógrád megyei Mátra Novákon is birtokos lett.
A család ősi nemesi czímere, a vért arany udvarában szantóvas, (melynek alsó részén hold és nap látszik) előlapja mellett két oldalra két csoroszlya nyúlik fel, és azok hegyén egy-egy galamb áll, a csoroszlyák közt két szál búzakalász nyulik fel, melyekből a búza szemeket a galambok csöreikkel szedik. A paizsot koronás sisak fedí, és két oldalról foszladék veszi körűl.
A grófi czímer – mint felebb a metszvény mutatja – vízirányosan két felé, és felső felében ismét függőleg két felé osztott vért; az 1. kék udvarban arany nap ragyog, a 2-ik vörös mezőben ezüst félhold szarvaival jobbra fordúlva látható, az alsó kék udvarban a már leírt ősi czímer: az ezüst szántóvas, két csoroszlyával, azokon galambokkal és két szál búzakalászszal láthatók. A vért fölött két koronás sisak áll, a jobb oldaliból szétterjesztett fekete sasszárnyon ezüst félhold, a baloldaliból szintén fekete sasszárnyon arany nap ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Nem e családból származott, és nevét is tán csak Toroczkó helységről mint származási helyéről írta azon Toroczkai Máté, ki 1601-ben unitárius püspök volt, és kitől 1619-ben fordításban megjelent Enyedi György ó és új Testamentoma. Meghalt 1616-ban. Fia a rosz hirű János, egyik leánya Erzsébet Veres Pálné, és tán még fia István is 1630-ban ügyvéd.