Szuhay család. (Szuhafői)
Szuhay család. (Szuhafői)
Gömör vármegye igen régi nemes családa, mely a vezeték- és előnevet adó Szuhafő, vagy Felső Szuha helységben jelenleg is birtokosnak iratik. * Már 1381-ben Gömör megye előkelő nemessége sorában állott, a midőn a nádori gyűlésen Zuhai Péternek fia János táblabiróúl jelöltetett. *
Fényes, Geogr. szótár III. 165.
Fejér Cod. dipl. tomo IX. vol. 7. p. 429.
1552-ben Szuhay István Nógrád megyében a Bussai vár egyik alkapitánya volt. *
Budai Fer. Polg. Lex. III. 366. Tinódi után.
1588-ban Szuhay Gáspárt találjuk mint Verbőczy Györgynek peres ügyben képviselőjét. *
Horváth István, Verbőczy Ist. emléke 332–334.
A kort tekintve ennek testvére lehetett Szuhay István, felhévizi apát, 1593-tól váczi püspök, és kir. kamarai igazgató, 1600-tól egri püspök, majd a Bocskayféle békekötés után az esztergami érsekség lelkiekbeni administratora, a midőn számkivetést ért, 1607-től kalocsai érsek és nyitrai helytartó, de ezen méltóságra alig léphetett, meghalt 1607. octob. 30-án. *
Deserici Hist. Epp. Vaciensis 151–163. és Katona Hist. Archi Epp. Colocensis II. 67–70.
1610-ben Szuhay Gáspár és Márton Abauj megyében Kinis pusztában vámrész illetékre királyi adományt nyertek II. Mátyás királytól. *
Liber Regius anni 1610. folio 26.
1638-ban Szuhay Gáspár és Mátyás és Szuhay Anna előbb Becsky László özvegye, ekkor bilkei Lipcsey Gergelyné, Dányád, Penyige, Kömörő és Kis Szekeres helységben részt kapnak kir. adományban. *
Liber Regius anni 1638. fol. 12. 17. V. ö. Szirmay Szatmár várm. II. 222. 234. 242. 246. lap.
Nevezett Anna harmadszor 1653. év körűl csebi Pogány Menyhérthez ment nőűl.
Most említett Szuhay Mátyás nevezetes szerepet vitt a XVII. században, mint a béketlen párt egyik harczos férfia, II. Rákóczy György alatt kállói kapitány. * 1643-ban vette nőűl Battik Zsófiát. * Tököly híve, és 1670-ben a felkelők egyik hadnagya * testvérével Gáspárral együtt. * 1677-ben házára rontottak, és az öreg kurucz vezért, ki hősiesen viselte magát, agyon vagdalták. * A legvalószinűbb, hogy fia volt az ifjabb kurucz Szuhay Mátyás is.
Szalárdy Siralmas krónika 358.
Libercsey Mih. naplója nálam. Eredetie Fáy Mózses utódainál.
Kemény János Önéletirása 360. 361. Szirmay C. Zemplin not. hist. 197. 216. 234.
Pethő Gergely M. krónika II. 32.
Szalay László M. orsz. tört. V. köt. 178.
1685-ben Nógrádban Kékkő várában alkapitány volt Szuhay István, ki ellen említett évben bizonyos erőszakos marha elhajtásokért emeltetett panasz. Czímere pecséte után (mennyire még az előttem fekvő példányon kivehető, mert a paizs udvarának tartalma többé az elavulás miatt nem látható) a paizs fölötti sisak koronáján egyfejű sas szétterjesztett szárnyakkal, (tán az volt a paizs udvarában is) a paizsot telamonok gyanánt két felől egy egy oroszlán tartja.
Az eddig említettek közűl nemzékrendi összeköttetésben a következőket találjuk:
Gáspár; Anna.; Márton (Bánffy Ágnes); Gáspár (Bay Erzse); Erzse (Patay ifj. Sámuel)
A végső nemzedéken álló Erzsébet Patay ifj. Sámuelné férjével együtt 1755-ben Ugocsa megyében Bekényben részt kap adományban. *
Szirmay C. Ugocsa pag. 122.
Szuhay György a XVIII. század elején élt, már 1722. körül özvegye gróf Teleky Anna csebi Pogány Istvánhoz ment nőűl.
A mult században 1730-ban János és István Komárom megyében élőknek iratnak. Ugyan ez időben Tamás 1734-ben a Péroféle lázadásban vesz részt.
A Szuhay család egyik ágából János 1750-ben Nyitra megyei Galgóczon élt, hol nőűl vette Mikovics Zsuzsannát. Ennek ágazata következő:
János; István; János 1750. (Miklovics Zsuzsi); III. János (Jaross Kata); János beczkói plébános †; Gáspár (1. Gazdagh Mária. 2. Lieszkovszky Jozéfa); József Zólyom vm. várnagy (Schurmann Borbála); István Zólyomban tiszt. esküdt †; Kata (Décsy György); Zsuzsi (Uhlárik J.); Anna (Nágel József); Ilona.; Lajos Zólyom vm. tiszt. ügyész (Behm Nina); Janka (Obholczer Rajner); Ferencz Oraviczán bányatiszt 1860. (Molnár Fáni); Károly (Dubniczky Luiza); Alajos †; Antal †; Vendel †; Szidonia.; Adolf.; Eleonor.; Henriett.; János.; Hugo.; Éli.; Victor.
E táblázaton álló III. János ivadékából József Zólyom megyénél volt várnagy hosszú évek során és czímzetes szbiró. Fia Lajos ugyanott tiszt. ügyész, 1848-ban honvéd tiszt.
Gáspárnak fia Ferencz előbb szintén Zólyom megyénél irnok és tiszt. esküdt, 1836-tól Oraviczán bányatiszt, 1848-ban nemzetőri kapitány, kinek pecséte szerint ez ág czimerűl a paizs kék udvarában hármas zöld téren kivont kardot tartó pánczélos kart használ, ugyan az van a paizs fölötti sisak koronáján is.
Gömör megyében 1818-ban élt Szuhay Márton táblabiró, és fia József, ki akkor ott megyei ügyész és Borsod megyei táblabiró volt.
