Szokoly család.(Szokoli és kis-várdai †)
Eredetét a Báthoriakéval közösön a Gutkeled nemből hozzák le. Nevét Szabolcs a megyei Szokoly vagy Szakoly helységtől vette. Származási fáját a XIV. század elejétől így találjuk:
N.; István †; Feliczián.; Hodos 1300.; Mihály †; János; Péter; Lőrincz; I. László; Mihály; László; Illés 1338.; Domokos 1338.; II. László 1338.; Erzse (kamarási Zeleméri László); III. István 1394.; I. János; II. István; Mihály.; László; Balás.; György.; Mihály.; I. György; Imre; II. Lőrincz †; II. Imre.; Bereczk.; III. János.; Tamás.; Bálint; Bálint †; IV. István.; Márton.; II. János (Bátori Zsuzsi); Péter 1458. 1463. machói bán temesi főisp. (Kisvárdai Potentiána); Folyt. a köv. lapon.
Péter, ki az előbbi lapon. 1458. 1463. machói bán temesi főisp. (Kisvárdai Potentiana); IV. János 1466. csanádi püspök 1493. paulinus; I. András 1486. szörényi bán (Dóczy Erzse özv. 1509.); Albert 1495. belgrádi bán (Ril Katalin); I. Miklós (Báthori Veronka); Ferencz 1520. orodi prépost; II. András 1526.; VI. János (Podmaniczky Margit); Margit (Ruszkai Pálné); II. Miklós (1. Telegdy Klára 2. Drágffy Julia); V. János; III. Miklós v. István (Várdai Anna); V. Miklós 1595. (Telegdy Kata); Borbála (1. Báthori János 2. Gerendi Péter); Erzsébet (pribéri Melith Péter); II. György.; II. Péter.; II. László (N. Bora özv. 1526.); II. Ferencz (Lónyay Ilona özv. 1526.); VII. János.; Boldizsár; IV. Miklós 1568.
Történetökről nem sokat mondhatni. A XIII. században osztályban kapván Szokoly helységet, arról irák magokat, és pedig hajdan de Zokoly alakban.
Hodos (vagy Hudus) unokái Illés, Domokos és II. László sokáig perlekedtek a rokon Báthoriakkal, Báthori Bereczk unokáival, míg 1338-ban atyafiságos egyezség és osztály a pernek véget vetett.
Nevezetes tagja volt a családnak II. Jánosnak nejétől Báthori Tamás leányától Zsuzsannától született fia Péter, ki 1458–1463-ban Mátyás király alatt mint machói bán és temesi főispán szerepelt. 1462-ben Halilbeget a Szávánál megverte. Nejétől kis-várdai Potentiánától négy fia maradt, úgymint:
1. IV. János előbb 1466-ban csanádi püspök 1493-ig, ekkor Diós Győrött pálos-barát.
2. I. András 1486-ban szörényi bán, 1509-ben már csak özvegye Dóczy Erzse élt.
3. Albert 1495-ben belgrádi bán. 1498-ban zászlós ur. Nejétől Ril Katalintól három fia maradt: Ferencz 1520. orodi prépost, II. András és VI. János, ki 1526-ban élt, és nejétől Podmaniczky Margittól nemzé III. Miklóst, (mások szerint István). Ennek Várdai Annától fia V. Miklós, ki 1595-ben követségben jár III. Zsigmond lengyel királynál. Ennek nejétől Telegdy Katától csak leánya Erzsébet maradt, pribéri Melith Péterné, ki a Szokoly javakat öröklé.
4. I. Miklós nejétől Báthori Veronkától három gyermeket hagyott: Margitot Ruszkai Pálnét, II. Miklóst, kinek első nejétől Telegdy Klárától leánya Borbála előbb Báthori Jánosné, utóbb Gerendi Péterné lett, második nejétől Drágffy Juliannától senki, és harmadik gyermekét V. Jánost, kitől állítólag a táblázaton állók származnak.
Igy szerkeszté Wagner a Szokolyak nemzékrendét. Azonban egy más családfa szerint, mely okmányok után készűlt, II. Jánostól kezdve a család hitelesebb nemzékrendét következőleg találjuk:
II. János.; Miklós (neje Klára); Péter 1459.; Miklós 1459.; II. János 1459. valószinűleg ez a csanádi püspök.; IV. János 1459.; Miklós 1459.; Albert 1459. szörényi bán 1486. (Dóczi Erzse); András 1459.; Folyt. a köv. lapon.; János 1504.; András 1504.
IV. János, ki az előbbi lapon. 1459.; I. György 1504.; Ferencz 1504. (Lónyay Ilona özv. 1526.; Péter 1504.; László 1504. (Borbála özv. 1526.); Péter 1599. (Basó Sára); II. György 1578. 99.; Margit (Monoky Péter); Bora (Kállay Lőrincz); Anna.; János; Boldizsár.; Sára (Lónyay Gergely); Klára (Ispány Ferencz); Miklós 1568.
A táblán állók közűl Miklósnak és Péternek és ezek gyermekeiknek 1459-ben Szepesy László bevallja a Telegdy Miklós részbirtokait. Az 1504. évszámmal jelöltek azon évben a Maghiakkal egyezségre léptek azon javak iránt, melyeket Zalmad Mátyás magvaszakadtán adományban birtak.
János a csanádi püspök 1483-ban Szatmár megyében adományban kapta Óvári, Darah helységet.
II. György 1578-ban (Miklóssal a Boldizsár fiával együtt) a fiscus által megtámadott birtokrészekben az országgyűlés közbenjárására meghagyatik. , 1588-ban Zemplin megye Eger vára erősítésére küldi. Ugyan ez évben határjárási, 1597-ben az adó számadások megvizsgálására választatik. 1599-ben a tábori élelmezés mesterévé tétetett. Testvére
Péter az 1600–8. évi országgyűléseken Dóczy Fruzsina, és fia Homonnay György által szenvedett erőszakok miatt emelt panaszt az országgyűlés előtt, utóbb maga is börtönbe kerűlt, mi végre 1609-ben az ország rendei kérték a fölséget, hogy kezességre szabadon bocsáttassék. 1613-ban már nem élt. Ellenben Wagner szerint 1618-ban élt még testvére György.
A XVII. században a család kihalt.
A család czímere egy 1598. évi pecsét szerint a paizs udvarában félhold, a paizs fölötti sisak koronáján pedig három strucztoll. A czímer szinei ismeretlenek.