Szilády család.
Szilády család.
A szentgáli királyi vadászok közűl való, s ősi fészke Szent-Gál helység Veszprém megyében, honnan a mult század közepén István, János és Mihály testvérek közűl János kiszakadván, reform. lelkész lett Pest megyében Szalk-Szent-Mártonban. Meghalt 1778-ban. Tőle a Pest megyei és kis-kúnsági ág így származik:
I. János sz. szent-mártoni lelkész † 1778.; János katona †; Péter szalk-sz.-mártoni lelkész (Csepán Julianna); Benjámin † 1857 (Ozer Róza † 1828.); László † 1862. halasi lelkész (Magyar Zsófia); Julianna (Király Mihály) Pómázon.; Zsuzsa (Ilkei Varga Sándor); Károly nyomdász Kecskeméten. (K. Kenéz Mária); Gedeon Rádon Nógrádban (Mares N.); József; Lajos (Veres Ottilia); István.; Béla.; Géza.; Mária.; Ödön.; Janka.; László.; Áron.; János.; Móricz.; Lőrincz.; Teréz.
I. Jánosnak fia Péter 44 évig volt Szalk-Szent-Mártonban lelkész. Ennek fiai közűl Károly nyomdász Kecskeméten; másik fia Gedeon Nógrád megyében Rádon lakott, s halt meg.
Benjaminnak fia László 25 évig lelkészkedett Ságvárott, Jász-Kis-Éren, s végre Halason, egyszersmind kecskeméti egyházmegyei és Dunamelléki egyházkerületi tanácsbiró volt. Meghalt 1862. évi jun. 7-én. * Nejétől Magyar Zsófiától, ki előbb Láczai Szabó Zsigmondné volt, több gyermeke közűl Áron szintén ref. s. lelkész, jeles keleti nyelvtudós, a m. akademia tagja.
A fölötte mondott halotti beszédek kinyomattak.
Czimerök: a paizs (tán kék) udvarában hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart.
Tán szintén e család őse közűl valók: azon Szilády Mihály, ki 1665-ben Fülek várában tömlöcztartó volt, * és Sziládgyi (így) András 1661-ben Trencsin vármegye táblabirája; * – noha a Szilády név irásban hibásan éppen úgy összezavartathatott, mint a Somody és Somogyi név.
Nógrád m. levéltár.
Eredeti okirat.
