Szerencsy család. (Szigethi †)
Szerencsy család. (Szigethi †)
Máramaros megyei származású, azon megyei Szigeth városról vévén előnevét is. Ha forrásunk * nem téved, Szerencsy Ferencz 1729-ben Marmaros megye orsz. gyűl. követe volt. Utánna
Lehoczky Stemmat. I. 198.
Szerencsy Hajnal Gerzon szerepelt, ez is 1741-ben Marmaros megye követe volt. * A család előbbi neve, – mint Gerzonnak vezetéknevéből sejthetni, „Hajnal” volt. Nevezett Gerzon jól házasodván, ez által családja emelkedését elé mozdítá, t. i. nőűl vette Szuhay Györgynek majd csebi Pogány Istvánnak özvegyét gr. Teleki Annát, kitől két fia Mihály és Sámuel 1744-ben élt. Ugy látszik ezek egyikének fia Ferencz, kinek sarjadéka következő:
Ugyan ott.
Ferencz 1760. (Révay Anna Mária); Krisztina (csebi Pogány István); Ferencz (Bárczay Bora); özv. 1794. 1804.); Klára (gr. Wass Dániel); József ? † 1804. előtt (Radvánszky Teréz)
A táblán álló előbbi Ferencz 1762. dec. ujjító czímeres nemes levelet nyert Mária Terézia király asszonytól, * mely szerint a család czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó szarvas, melynek agancsai közt arany csillag ragyog. A paizs fölött két, koronás sisak díszlik, a jobb oldaliból szarvas emelkedik ki, a balból zöld fenyőfa nyúlik föl. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstkék.
Collect. herald. nro. 46.
Legnevezetesebb és a családnak utólsó férfiú tagja volt István, (anyja Czóbel Julianna) ki 1825–1827-ig Ung megye tiszteletbeli főjegyzője, azután m. k. helytartósági titkár, 1830-tól kir. tábla ülnök, 1839-től királyi Személynök, egyszersmind Arad megye főispánja, és valós. belső titk. tan. 1847-ig, midőn a személynöki méltóságból főpohárnok mesterré neveztetett. Meghalt 1850-ben. Egyetlen leánya Anna báró Balassa Antalnak volt neje.
