Szeremley család.
Szeremley család.
Bihar, Szabolcs, Borsod stb. megyében élő nemes család, mely magát Dunántúlról Felső-Őrből származtatja, és ágazatának némely tagja ezen helységről irá előnevét.
A család azon ága, mely e század derekáig leginkább Borsod megyében volt elterjedve, vezeték nevűl a „Császár” vezeték nevet használja. * Tagjai leginkább a protestans egyházi pályán tünteték ki magokat, és e pályán most is több tagja működik. Származási fájuk a XVII. századtól lehozva igy adatik elé:
A család ez ágának kezénél lévő és a család egyik tagja által latinnyelven szerkesztett: „Exractus geneologiae Chazaridum de Szeremle” kézirat a család nemzékrendét a XV. század elején élt Zsigmondtól, ki 1413-ban donatiót szerzőnek iratik, ízről ízre hozza le, a legtöbbnek még születési éveiket is kijelölve, mely családfát azonban semmi hiteles adattal nem támogathatván, itt ezennel mellőznünk kell.
János 1658.; János Szemerei lelkész.; Mihály; Sámuel; Mihály uj szlovíni lelkész.; Dániel; Dániel; II. Mihály (1. Virágh Kata 2. N. N.); III. Mihály sz. 1742. színi majd radistyáni lelkész; János sz. 1750. tarjáni lelkész.; II. Sámuel sz. 1756. Cseh orsz. majd nagylaki lelkész; István sz. 1758. Cseh orsz. lelk.; Dániel sz. 1772. Zilahon † 1817.; István nevelő † 1819. Maros Vásárhely; Zsuzsa Miskolczon él (Bakos Fer.); József sz. 1789. † 1812. miskolczi tanár.; Ábrahám jánosi lelkész.; József.; István.; Gábor s.-pataki tanár.; Pál.; Dániel sz. 1806. † 1858. ügyv. Kolosv. (Csákai Pap Klára); Krisztina † 1862. (Kovácsi Zsigm.); Anna (Varga Fer.); Bora (Balogh József); Eszter.; Lajos Kolosvárt papjelölt.; Kati (Kecskeméthi János); Julia.; Sámuel † 1845. ároktői lelkész; János ötvös † 1844.; IV. Mihály m-keresztesi geleji lelkész † 1844. nov. 23. (Igaz Sára); Folyt. a köv. lapon.; Zsuzsa (Szalánczy Mihály); József szűrszabó
IV. Mihály, ki az előbbi lapon. m. keresztesi geleji lelkész † 1844. nov. 23. (Igaz Sára); Eszter sz. 1827. † 1831.; Károly sz. 1828. r.-szombati tanár (Bede Zsuzsi); Zsuzsi sz. 1830. (Baksa Samu); Mihály sz. 1832. orvos növ.; József sz. 1835. s. lelkész; Sámuel sz. 1837. s. lelkész; Lajos sz. 1837. isk. igazg.; Eszter (Bede László)
A családfa törzse János, Felső-Őrben lelkész, utóbb ott esperes, és ott az egyház torony építője, sőtott donátiót is szerzett. * Egyik fia Mihály, kiről iratik, hogy Pápán igazgató tanár volt, több egyházban lelkészkedett, agg korában megzavarodott és „hite hagyó” lett.
Családi egyszerű közlés szerint.
Ábrahám (III. Mihálynak fia) előbb mádi, utóbb jánosi lelkész Gömör megyében. Később hivatalát oda hagyván, jogi tanulmányok végett Pestre költözött. Kora halála után pénze, végrendelete szerint a sárospataki oskolára maradt, hol a magyar irodalmi tanszék részben az ő hagyományára van alapítva. Jeles egyházi beszédeit halála után Somodi gömörmegyei lelkész adta ki ily czím alatt: „Szeremley remekei.” Nemesi bizonyítványt kapott Pest megyétől.
Gábor (II. Sámuelnek fia) szül. D. Horvádon Borsod megyében. F.-nyarádi lelkész lőn 1838-ban, a következő évben M.-Szigethre a theolog. tanszékre kapott meghivást, innen 1841-ben S. Patakra választatott a politikai és statistika tanárának, ugyan ott 1847-ben a bölcsészeti tanszékre lépett át. 1851-ben Bécsbe hívatott a protest. tanintézetbe a ref. egyház dogmatikájának eléadására, 1856-ban ismét S.-Patakra szólította a Tisza melléki ref. egyház kerűlet közbizalma. Irodalmi nevezetes vitája volt az „Athenaeum” folyóiratban Vecsey debreczeni tanárral Hegel bölcsészete fölött. Nyomva megjelentek tőle: Politika, Neveléstan, Vallástudomány.
Sámuel, IV. Mihály geleji lelkész egyik fia, H.-Böszörményben algymnas. igazg. tanár 1858–61-ben, jelenleg Makón s. lelkész, szintén az irodalommal is foglalkozik.
Ez ágnak – mint egy pecsétnyomatról * látjuk, – czímere a paizs udvarában lovas vitéz, a paizs fölötti sisak koronáján kivont kardot tartó kar.
Melyen S. M. kezdő betük (Szeremlei Mihály) állnak, és 1831-ben kelt végrendelet alá nyomatott.
A másik ágazat, mely előnevét jobbára Gömör megyei Pelsőczről irja, és ivadéka jelenleg nagyobbára Bihar és Szabolcs megyében Nyiregyházán székel, következő családfa szerint terjedt le:
János; Mihály; II. János; István †; I. György † 1754. 1723. követ (los. Gyürky Zsuzsi); N. † olasz hadban; Károly † 1768. (Szentpéteri Judit); Eszter 1815. (Chernel László); Julia (los. Farkas János); Pál ? kapit. †; György sz. 1756. F.-Őrben ?; Krisztina (Ragályi Gedeon); Sámuel. debreczeni jegyző, biró. (Mike Judit); József.; Sándor; Erzse (Simonfi János); Kata (Mihályházi János); Mária (Pas Istv.); Sándor.; Mária.; Sára.; József.; Krisztina.; Klára.; Julianna.; József.; Gábor.; Pál.; Zsuzsi (Nagy-Szilágyi Sámuel); Zsófia.; II. Sámuel debreczeni biró.; György (Gulácsy Zsuzsi); József; Károly 1817. Bihari főpénztárnok; Sámuel; Sámuel †; Klára.; Dániel (diósgyőri Haló Erzse); György 1863. birt. Nyiregyházán.; József †; Gábor †; II. Dániel Jankafalván birtokos 1863. (Lévay Róza); Zsuzsi (Tóth József); Dániel; Sándor (Décsey Mária); Miklós.
E családfán állók közűl I. György 1723-ban országgyűlési követ volt, úgy látszik – valamely város részéről. 1731-ben Borsodban Nyáradfalván birtokára nádori adományt kapott. Fia Károly pelsőczi előnévvel élt, özvegye még 1797-ben ott lakott. Ennek gyermekeiben ez ág kifogyott.
II. János utódai István nagybátyjokról maradt nemesi telket eladták I. Györgynek nagyváradi káptalani kiadvány szerint. Ezen Jánosnak fia, vagy unokája az I. vagy II.
Szeremley Sámuel 1760-ban Mária Terézia királyasszonytól czímeres nemes levelet (lehet, hogy újjítva) kapott, * mely szerint a Szeremley család ez ágának czimere: a paizs vörös udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó arany grif, szétterjesztett szárnyakkal, első jobb lábával zöld koszorút tartva. Ugyan ehez egészen hasonló grif emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról aranyvörös, balról aranyzöld. *
Collect. herald. nro. 25.
Ugyan ott, és Adami, Scuta gentil. tomo XII.
Györgynek Gulácsy Zsuzsannától fia Károly Bihar megyének 1817. körűl főpénztárnoka volt. Később főbe lőtte magát. Utóda nem maradt. Unokaöcscse György Nyiregyházán birtokos.
II. Sámuelnek a debreczeni birónak ágán II. Dániel Bihar megyében Jankafalván birtokos, több gyermek atyja.
