Szent-Imrey család. (Szent-Imrei és Krasznik-Vajdai)
Szent-Imrey család. (Szent-Imrei és Krasznik-Vajdai)
Sáros, Abauj, Borsod, Torna megyei birtokos nemes család.
Tagjai többnyire megyei hívatalokat viseltek, és más megyékbe is elszármaztak. Igy Szent-Imrey Sámuel 1704-től Gömör megye jeles főjegyzője volt, és Rákóczyhoz is járt követségben, 1712-ben országgyülési követ volt. Tudományos hire oly terjedt volt, hogy 1708-ban S.-Patakra jog- és történet tanárnak hívatott meg, de el nem fogadá. Meghalt 1718-ban. * Pál Abauj várm. törv. sz. ülnök 1788.
Bartholomaeides C. Gömör 408. és 764.
Abauj megyében Gábor, (ki az ősi birtokon Krasznik-Vajdán született 1759. febr. 3-án,) megyei hivatalra lépvén, 1819-ben már első alispán egész 1840-ig, közben követ, és 1825-ben kir. tanácsos. Fia
András 1825-től 1833-ig al-, azután főszolgabiró 1846. febr. 24-ig. Előbb Krasznik-Vajdán, után Kassán lakó. Birtokos Abauj megyén kivül Sáros megyében Keczer-Lipócz, Keczer-Peklin, Ófalu, Tuchrina, Zsegnye helységen. Fia
György 1838–42-ig Abauj megyei másod aljegyző, 1846. febr. 24-től–1849. főjegyző. 1847-ben követ.
József 1825-től esküdt Borsod vármegyében, utóbb alszolgabiró 1837. körűl.
A család nevét adó Szent-Imre helység Sáros megyében fekszik, hol a család jelenleg is birtokos, úgy birja az előnevet adó Abauj megyei Krasznik-Vajda helységet is.
