Szemere család. (Szemerei)
Szemere család. (Szemerei)
Ős régi magyar család, melyet a honfoglaló hét magyar vezér egyikétől Hubá-tól származtatnak. * Időnként valószinűleg a családnak több tagja viselte a Szemere nevet, mely eleintén keresztnevűl szolgált. Egy Szemre (vagy régi irásmód szerint: Zemere) IV. Béla király korában a tatároktól nyert nehéz sebeket, és ha nem is ekkor, de ennek emlékére nyerte a családi ősi – mint egy XVII. század családi halotti beszéd is említi, nemesi czímerét, mely – mint az ábra is mutatja – a vért kék udvarában zöld téren egy piros nadrágú férfi jobb láb, térdén nyillal átlőve; a paizs fölötti sisak koronáján pedig kifeszített kézív áll. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Béla király névt. jegyzője VII. fej. ford. Szabó Károly 11. ap.
I. Lajos király korában szintén feltünt egy Szemere, 1346-ban nevezett király részéről a lázongó moldvai vajda ellen, mint akkor machói al Bán dicsőséggel harczolt. *
Pető Gergely, M. krónika 53. lap.
Ugyan ez időben tájban élt a családnak ismeretes kétségtelen törzse Szemere Domokos, (Dominicus de Zemere) kinek fia Szemere János volt. Ez az Aba nemzetségből gagyi Bakos Miklós leányát Erzsébetet vette nőűl. Ezen gagyi Bakos család törzse Comes de Gverin de Gagh de genere Aba volt, a családi genealogia szerint, mely a családi levéltár adatain alapszik, szerzé Gágy-Bátort, Vendégi-t és a két Szemerét. * Ezen gagyi Bakos család nemzékrendi összeköttetése következő:
E körülmény némi ellenmondásba bonyolítja a család származását, a mennyiben e szerint a család a nemzetségi névhez hasonló nevezetű helységeket leány-ágon örökölte volna, ha csak nem feltételezzük, miszerint a család vezetékneve az előbbi hasonnevű ősöktől származott, és ezen esetben a hasonnevű helységek is már egykor a nemzetség birtokában léteztek volna.
Comes de Gverin de Gagh de genere Aba.; Lőrincz 1327.; István 1327.; Miklós 1327.; Mihály 1327.; László 1327.; Miklós máskép Bakos de Gagy; Erzsébet (Szemere Jánosné); Pál.; János.; Antal.
Azon állitás is, mely szerint a Szemere család a Vendéghy családdal egy törzsből ered, valószinűleg ezen származási táblázattal áll összeköttetésben. Nevezett Szemere Jánosnak atyjától Szemere Domokostól kezdve a Szemere család nemzékrendje következőleg * sarjadzott le:
Családi közlemény szerint.
I. tábla.
Domokos de Zemere; János (gagyi Bakos Erzse); I. Lőrincz megöletett g. Bakos Pál és Antal által (neje Dora); Sándor †; I. György 1435. erdélyi ág.; Margit.; Advig.; Erzse (Ongai György); Miklós.; Bálint.; Lőrincz.; II. György (N. Erzse); András.; Antal.; Erzse.; Bálint; Lőrincz.; Krisztina.; Ilona.; János.; Sebestyén (Pilisy Margit); György.; Zsófia.; Pál.; Anna.; János esztergami várnagy 1460.; György atyjával megöletett.; Miklós.; Ambrús.; Jakab.; Balás.; Erzse.; Ilona (Póly N.); Sandrin.; Tamás.; András.; István.; László; Ambrús; Ambrús.; Kelemen. 1488. jajczai bán visegrádi várnagy (Stolcz Magdolna); Folyt. II. táblán.; György váradi prépost.; Lőrincz.; Mihály Abauj v. alisp. 1519.; Farkas.; András.; András 1569.; Tamás de Bereth (Zandy Fruzsina); János.; Mihály.; Gergely.; Anna (Borsos Nagy Fer.); Péter (Baxy Sára); Mihály (Fancsaly Kata); Kata (1. Latrán András 2. Tomory János); Kelemen 1629.; Móricz 1634.; András; László.; Tamás.; András (Hegymeghy Bora); György.; István.; Pál.; Péter (Novaji Sára); Mihály.; Mária.; Judit.; Kata.
II. tábla.
Kelemen, ki az I. táblán. 1483. jajczai bán, visegrádi várnagy, (Stolcz Magdolna); Ferencz.; György.; Péter.; Pál.; János.; Dora (Bagódy András); Albert de Kak.; Gergely (1. Fúló Magdolna 2. Czikó Anna); Miklós 1596. kapitány.; Gergely †; András; Dora (Bellényi Zsigmond); Erzse (Barna Farkas); Albert 1616. (Kinisy Zsuzsa); Erzse (Gyulay (György); Kata (Horváth János); Gáspár.; Anna (Szikszay István); Zsófia. (Négyesi György); Bora (Nánási Nagy Pál); György (Fodor Mihály); János 1643.; Anna (Bodó Gergely); Magdolna (Puky Péter); Dora (Barkács Mihály); György (Zsujtay Kata); Pál kir. táblai ülnök 1647. (Putnoky Klára); Ferencz.; Pál.; Zsófia (Kácsándy István); I. László 1667–1672. Zemplini alispán. (Vay Kata); György.; Albert.; Zsigmond.; Erzse (Várday György, kinek utódai Szemerovics-ok); II. László Rákóczy alatt dandárnok 1706. 1714. (Ilosvay Klára); Pál Zemplini követ 1681. (Keczer Klára) †; György (b. Bossányi Krisztina); Kata (Szentpétery András); Judit (Ottlik Pál); Erzse (Nikházy György); Klára (Bárczay László); Miklós (Vass Erzse); Krisztina 1772. (Vattay János); Klára (Vattay Pál); Judit (Fáy András); Erzse.; III. László (Darvas Zsuzsa); Folyt. III. táblán.; Anna (1. Várady Mih. 2. Bornemisza Antal); Ádám (1. Mokcsay Julia 2. Kürtössy Erzse); Folyt. a köv. lapon.
Ádám, ki az előbbi lapon. (1. Mokcsay Julia 2. Kürtössy Erzse); Pál (Kandó Erzse); István őrnagy elesett Schwednitznál (Konyári Keniz Anna); Anna (Máriássy Sándor); Janka (Mocsáry Pál); Mária (Szilassy János); Zsuzsa (Puky András); Klára (Szathmáry Király József); Gábor.; Ádám.; Pál ezredes † 1820. körűl.; Erzse.; Anna.
III. tábla.
III. László, ki a II. táblán. (Darvas Zsuzsa); IV. László (1. csobai Nagy Erzse. 2. Zoltán Mária. 3. Tussay Krisztina. 4. Körtvélyessy Zsuzsa); 1-től Bora (Mocsáry Sámuel); 2-t. Kata (Vattay György); V. László Ung v. követe 1802. (Vattay Krisztina); Folyt. a köv. lapon.; 3-t. Erzse (Fáy Abrahám); Krisztina (Fáy László); Zsuzsa (Gábriel Miklós); 4-t. István alispán kir. tan. † 1829. (Máriássy Klára); János Gálszécsben. (Kazinczy Teréz); Klára (Bernát János); Péter (Bay Teréz); Teréz (Szirmay Mihály); Emilia (Jantó István); Bora (Szentpétery N.); László őrnagy † 1848.; József vész. törv. ülnök † 1862. (Máriássy Erzse); Klára (1. Dercsényi Ferencz 2. Semsey Lajos); János (Boronkay Mária); Bora (Pongrácz Ferencz); Pál † 1848. Perlasznál.; Zsuzsa (Mocsáry Gábor); Klára (Kerekes Alajos); Pál cs. kir. hadn.; József.; Anna (Boronkay Károly); Erzse (Szalay Antal); István Berzéken (Tőrös Mária); Miklós; Lajos Azarban (Finta Jolán); László (Szemere Erzse); András nőtlen.
V. László, ki az előbbi lapon. Ung v. követe 1802. (Vattay Krisztina); Bora (Szilassy József); Janka (Darvas József); Judit (Jaan N.); József.; Teréz (Bay József); Krisztina (Szemere Pál); György Ung v. fő szbiró (Boronkay Amália); Miklós sz. 1804. költő (Máriássy Anna); Gyula (Fráter Etelka); Gejza; Ödön (Csemiczky N.); Erzse (Szemere László); Amália.; Emil.; Vilma.; Ida.; Mária.
Vissza tekintve a családfára, látjuk: Szemere Jánosnak három fia közűl Lőrincz és György hagyott utódokat. Ez utóbbinak ága utóbb Erdélybe szakadt, közűlök László, (ki nincs a családfán) Báthori István mellett harczolt Békes Gáspár ellen, és követségben járt 1575-ben a budai basához. *
Wolp. Bethlen Hist. tomo II. 297. utánna Budai Fer. hist. lex. II. 147.
Ugyan ez erdélyi ágból János – (ugy látszik Györgynek fia) – dobokai előnévvel 1594–1629. Doboka megye főbírája volt, * azon megyében több helyen birt és 1606-ban Basta-tól véd levelet nyert. *
Hodor K., Doboka várm. 425.
Ugyan ott 30.
Ugyan ezen ágon Szemere György (tán Sebestyén testvére) 1601. jun. 1-én enyingi Török Istvántól beiratképen (inscriptionaliter) kapta Hunyad megyében Kalánfalut. 1615-ben ugyancsak Hunyad megyében Magyar-Bretyén és Plópon kapott jószágot Bethlen Gábortól. Az erdélyi ágból nevezetesek voltak még Zsigmond és Boldizsár.
I. Lőrinczet, kinek ivadéka máig él, rokonai gagyi Bakos Pál és Antal megölték fiával Györgygyel együtt. Több gyermeke közűl János 1460-ban esztergami várnagy volt. * Ennek tiz gyermeke közűl György váradi prépost volt. Mihály 1519-ben Abauj vármegye alispánja. Nevezetesebb tagja volt a családnak ez időben Mihálynak testvére Kelemen, ki Mátyás király alatt visegrádi várnagy, és a korona al-őre, majd jajczai kapitány volt, kinek feleségűl Beatrix királyné, (mint egy családi 17. századbeli halotti beszéd mondja) saját legfőbb komornáját, morvaországi nemes családból eredt Stolcz Magdolnát szerzette, és e mellett Mátyás királytól új adományt is nyert. Ennek nyolcz gyermeke közűl családfenntartóúl maradt
Kaprinai Dipl. II. 440.
I. Gergely, ki kétszer nősűlt, első neje fúló-kértsi Fúló Magdolna, a második Czikó Anna volt. Első házasságából született több gyermeke közűl főképen emlitést érdemel Miklós, ki Rudolf király korában csapatkapitány volt, és 1596-ban Eger védelmére sietett, * és testvére Albert, ki Kinisy Benedeknek Pál fiától unokáját Kinisy Zsuzsannát birta nőűl. Ettől három fia, három leánya maradt. A fiúk közűl Jánosnak egy leányát Erzsébetet feleségűl vette várdai Horváth György, kinek utódai anyjokról magokat előbb Szemerovics, utóbb Szemeréknek nevezték és a mult század végén a család ellen osztályos pert folytattak.
Istvánffy 1685. évi kiadás 451. lap.
Kitünő fia volt Albertnek Szemere Pál, 1635–1647. időközben Borsod, Abauj vármegyék, nem különben a jászói covent jegyzője. Abauj megyének alispánja, Rákóczynak udvarnoka, utóbb szepesi kamarai tanácsos, majr kir. táblai ülnök volt. Többször volt Borsod, Sáros és Abauj megyék részéről országgyülési követ, és jeles eszét, kitartó szorgalmát mutatják azon számos naplók, melyek az országgyülésekről az ő tolla által irva fennmaradtak. 1622. évi soproni országgyülés naplóját, még mint kir. táblai jegyző, * az 1625. évi mint Borsod, * az 1630. évit mint Sáros, * ugy az 1634. és 1635. évit, * nem különben az 1637. és 1638. évit * mint Abauj megye követe irta le. – 1642. valamint 1646–7-ben sőt 1649-ben szintén Abauj megye követe volt, mint felmaradt naplói tanusítják. * Az országgyülésen vitt szerepeiről tanuskodnak több küldöttségben kineveztetései, * 1635-ben már egyszersmind kir. táblai ülnök volt, * 1647-ben kamarai tanácsos. * Rákóczy György részéről 1647-ben Eperjesen biztosképen működött. * Neje Putnoky Klára, Putnoky György leánya, híres szép asszony volt; állítólag Wesselényi nádor kedvese. Férjt 400 ftért turóczi tótok által megölette; de baja nem lett. Wesselényi ártatlannak nyilatkoztatta őt. Ettől született Pálnak egyetlen fia Szemere I. László.
Kovachich Scriptores minores I. app. 43.
Ugyan ott 44.
Ugyan ott 45.
Ugyan ott 46.
Ugyan ott 47.
Ugyan ott 48. 50. 52.
1635: 54. törv. cz. 1647: 70. törv. cz. Lásd Kemény János önéletirása, kiadta Szalay L. 463. lap.
1635: 72. 1647: 91. 1649: 28.
1647: 39. törv. cz.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 180.
I. László 1666-ban Rákóczy I. Ferencznek Zrinyi Ilonával tartott lakodalmán Zemplin megye képviselője * Zemplin vármegyének 1667–1672-ig alispánja volt. * A Wesselényi-féle összeesküvéssel vádoltatván, 1671-ben Serédy Benedek és Várady István és Mihály bizonyítványt adtak, hogy a kir. hűségében maradt. * Nejétől Vay Katától, Vay Péter leányától három fia maradt: Pál, II. László és György.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 206.
Ugyan ott 209–232.
Okirat.
Nevezett Pál 1681-ben Zemplin vármegye országgyülési követe volt. * 1686-ban Caraffa Eperjesen tartá fogva, de 1687-ben szabadon bocsáttatott. * Nejétől Lipóczi Keczer Klárától gyermeke nem maradt. Testvérének Györgynek pedig nejétől b. Bossányi Krisztinától származott leány unokáiban ága kihalt.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 253.
Ugyan ott 270.
II. László 1704-től a Rákóczy forradalomban vett részt, és dandárnok volt. Élt még 1714-ben is. Nejétől Ilosvay Klárától egy leánya és két fia III. László és Ádám maradtak, kik által a család a most élő két ágra szakadt.
Ádám törzse a borsodi ágnak, mely azonban táblázatunkon máig lehozva nincs. Fiai közűl István mint őrnagy esett el Schweidnitznál a mult században, másik fiának Pálnak fia Pál mint ezredes halt meg e század első felében. Ezen ágból eredt:
Ferencz péczeli birtokos; Budán e század elején (1810.) m. k. helytartósági ügynök. Ennek fia Pál költő és aestheticus, szül. Péczelen 1785. febr. 19-én. 1808-ban ügyvédi vizsgát tett, majd Pest megye alügyészévé választatott. Utóbb egészen a tudományoknak élt. Költeményein kivül főleg nyelvészeti és criticai dolgozatokkal foglalkozott, és többi közt az Élet és Literatura nevű utóbb „Muzarion” folyóiratot, Aurorát szerkesztett és adott ki. 1831-től magyar akademiai rendes tag volt. * Meghalt 1861. mart. 14-én. Neje Szemere Krisztina volt, ki Képlaky Vilma név alatt szintén a szépirodalomba vitte nevét. Irt az Aurora és Uraniában, Tud. Gyüjt. és szép Literaturai ajándokban. Meghalt 1828. mart. 26-án kora 36., házassága 14. évében.
Magyar Irók I. 544.
Ugyan ez ágból származott Bertalan, született Borsod megyében Vattán 1812. aug. 27-én. Iskolái végeztével megyéjében kezdé mint tiszteletbeli jegyző pályáját. 1840-ben külföldi utazása leirásával vivott ki méltó elismerést. 1845-ben Borsodban főszolgabiró, 1843. és 1848-ban követ, * majd ugyan ezen évben aprilban belügy minister, 1849-ben pedig minister elnök lett. A forradalom bukásával kimenekűlvén, jelenleg Franczia országban él családostól.
Magyar Irók I. 543–544.
III. László, kitől a zemplini, abauji ág ered, Eperjesen, fogházban halt meg kora 40. évében. Nejétől nagyréthi Darvas Zsuzsannától maradt fia
IV. László, ki négyszer házasodott és minden nejétől maradt – mint a táblán látható – gyermeke. Második nejétől született fia V. László, ki e század elején Ung megye követe volt. Meghalt 1813. körűl. Vattay Krisztinától több gyermeke közűl György Ung megyében volt főszolgabiró, gyermekei a táblán láthatók. Testvére Miklós szül. 1804. jun. 17-én, eredeti erű, örök fijuságú magyar költő, * s magyar akademiai tag, három leány atyja. Nővére Krisztina az iró Szemere Pál neje volt, ki Vilma név alatt szintén irodalmilag ismeretes.
Életrajzát lásd Magyar Irók II. 308.
IV. Lászlónak harmadik nejétől Tussay Krisztinától született többi közt Krisztina leánya Fáy Lászlóné, Fáy András jeles veterán irónk édes anyja.
IV. Lászlónak negyedik nejétől Körtvélyessy Zsuzsannától fiai István és János, ennek Kazinczy Teréztől utódait a táblán láthatni. István Zemplin vármegyének volt hosszabb ideig alispánja, országgyülési követe, és kir. tanácsos. Meghalt Kis-Azarban 1829. sept. 20-án. Nejétől Máriássy Klárától született gyermekei közűl többen vettek 1848-ban a forradalomban részt; igy László előbb főhadnagy, 1849-ben mint a hajdúk örnagya esett el. József Zemplin megyének volt főszolgabirája, 1849-ben a vésztörvényszék ülnöke, utóbb fogoly; gyermekei a táblán láthatók. János szintén a forradalombani részvéteért volt fogva; gyermekei a családfán állnak. Pál mint a X. honvéd zászlóalj parancsnoka 1848-ban Perlasz ostrománál esett el.
