Székely család. (Siményfalvi)
Székely család. (Siményfalvi)
Udvarhelyszéki székely család, melyből I. Mózses még mint közrendű ember, egy ember füle elvágásáért Lengyel országba bujdosott s utóbb mint Báthori István egyik hadnagya Poloczkó és Pleskónál vitézűl viselt emagát, 1583. jun. 10-én Báthori Zsigmondtól 16 jobbágyos telket kapott Szemerefalván és Siményfalván. * Utóbb Báthori Zsigmond ellen lép fel, midőn ez Erdélyt Rudolf császárnak akarja adni. Básta ellen mint fővezér csatázik. 1603. maj. 9-én Erdély vajdája leszen. Básta ellen indul, a Bárczán csatát veszt julius 17-én, és ott elesett. * Fia II. Mózses 1627. körűl udvarhelyszéki főkir. biró és főasztalnok, 1622. aug. 22-én kapta Szederjest és Fiáthfalván egy részt a kastélylyal, 1626. jun. 24-én Marosujvárt és Henningfalvát. 1633-ban számüzetett, és birtokai nagyobb részét 1635-ben Huszár Mátyás nyeré. *
Kállay Fer. Székely nemz. 282. Vesd össze Kemény János Önéletirása. Kiadta Szalay L. 23. 238. hol igen parasztos, köz nemzetből álló embernek, de jó vitéznek iratik.
Wolph. Bethlen V. 396. 402–407. Mikó Erdély tört. ad. I. 82. II. 3. stb.
Kállay Székely nemz. 282.
A család czímere a paizs udvarában oroszlán volt.
