Székely család. (Borosjenői, gróf †)
Székely család. (Borosjenői, gróf †)
Magyarországból szakadt Erdélybe. A XVII. században emelte fel magát. Első ismert atyja borosjenői Székely János Zaránd megyei nemes, ki birtokos volt Szamos-közi, Bán-Hodos, Kelmigy, Tivadarfalva, K. Csernel, Rekettyefalva, Tolmács, Szénás, stb. helységben, * egyébkint Teleki Mihály jószágainak tiszte. * Fia I. László Erdélybe Apaffy alatt szakadt, ott előbb főposta-mester, utóbb tanácsos, Teleki Mihály eszköze, 1678-ban kolosvári kapitány. A török Portára többször követ. Cserei szerint kapsi, gyanús ember, és nyomorultúl halt meg 1679-ben kődök rothadásban. * Megjegyzendő, hogy 1662-ben Szatmár megyében Fülpös, és Kis-Ar helységben részbirtokot kapott adományban. * Neje Bulcsest Sára egy oláh bojárnak Szalánczy Annától született leánya volt, utóbb Haller Istvánhoz ment férjhez, 1699-ben a kolozsvári helv. hit templom építésére 500 m. ft. adott. Ettől gyermekei II. Mózses, * ki I. Leopold király által 1700-ban testvéreivel együtt grófságra emeltetett, * de Pócstelkén zsiványok ölték még, II. László kinek neje losonczi Bánffy Kata 1745-ben halt meg, * és I. Ádám gróf, első neje Toroczkay Zsuzsi, a második Rhédey Katalin, kitől fiai III. László és II. Ádám, amaz Hodor szerint 1772-ben halt meg Szebenben, kora 55. évében és Alamoron temettetett. Ez t. i. II. Ádám cs. kir. kamarás, Erdélyben a reform. egyházi alapítványok és iskolák gondnoka, külföldön utazott férfiú. Két munkát fordított magyarra: Locknak nevelésről irt müvét, és egyet a marhák gondviseléséről 1763. és 1771-ben francziából és németből. Nőtelen maradt, és benne családja kihalt 1771-ben. * A kolozsvári reform. egyházra végrendeletileg 500 ftot hagyott. A családi javak a Kálnoky-akra szálltak. *
Benkő Transylvania gen. II. 500. Huszti Juris prudentia dedic. szebeni kiadás.
Kőváry Erdély cs. 227.
Cserei Mih. Hist. 64. 76. 113. 148. 195. 298. stb.
Szirmay Szatmár v. II. 227. 236.
Apor, Synopsis Mutationum 290.
Lehoczky I. 170. lap 1700-ban. Apor id. helyen, hol mondja, hogy Ádám kapta I. Leopoldtól a grófságot. Kővári id. h. szerint VI. Károlytól kapták.
Borosnyai Nagy Zsigmond: Az alázatosságnak fényes tüköre: halotti beszéd.
Hodor szerint hermaphroditus, semmi hitű. Ő és Kővári szerint mint tiltott szerelem üldözöttje halt el.
Retteghy György naplója 149. lap. Hodor szerint.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó kettős farkú oroszlán, első lábaival kettős ezüst keresztet tartva.
