Szeghő család.
Szeghő család.
Több ily nevű nemes család él Magyarországban, kivált Borsod és Gömör megyében, a nélkül, hogy egy közös törzsbeli eredetöket igazolni lehetne, noha a XVII. század folytán nyert czímeres nemes levelek, állítólag mind, már mint előbbi nemeseknek, csak uj megerősítésről szólanak.
A Gömör megyei aggteleki ágnak nemes levelét Szeghő Pál nyeré. Tán ennek utóda Zsigmond Rosnyón ügyvéd.
Borsod megyében főszékhelye a Szeghő családnak Csáth község, hol a Pottornyay családdal 1750-ben kötött egyezségnél fogva birják birtokrészeiket. Borsod megyében Szeghő András állítólag 1653–760-ban szolgabiró volt. Egyik Szeghő család ősei Mátyás, István, András és Ferencz 1618-ban kaptak czímeres nemes levelet, mely Torna megyében hirdettetett ki.
A Borsod megyei Szeghő család János, Jakab és Mátyás személyében 1635-ben nyerte czímeres nemes levelét, mely Sáros és Borsod megyében tétetett közzé. Ez ágból volt – mint iratik – Szeghő András, ki állítólag egész Vattát birta volna, de 1642-ben magvaszakadván az más családok kezére kerűlt. Ennek fiáúl iratik Jakab, ki Nyitra megyébe származott és mint kapitány és gr. Forgách (melyik?) tábornok segéde, Komjátiban halt meg 1624. sept. 18-án * kora 88. évében. Ezen Jakabtól a Szeghő család következő nemzékrend szerint * származtatja magát:
És igy ezen 1624-ben meghalt Jakab nem lehetett egy személy az 1635-ben nemes levelet nyert Szeghő Jakabbal. De fiai is alig, mert atyja nemesedése előtt halt volna meg.
Szeghő Józs. szives közlése szerint.
Jakab Nyitrában; I. János (Fülöp Kata); I. István †; II. Jakab †; II. János Szegedre költözött (Alföldy Magdolna); II. István Szegedre költözött (Török Anna); III. Jakab Nyitrában (Paczolay Mária); István Győrben iparos.; IV. János Szegeden ács; N. N.; György Szegeden szabó.; N. N.; V. János (Pázmándy N.); III. István (Bócz Zsuzsi); Pál (Mátéffy Teréz); Zsigmond lak. Mártonfalván Nyitra m. szbiró (Paczolay Bora); III. József A. Szöllősön; Antal A. Szöllősön; Lőrincz.; Antal.; III. János Szegeden árva gyámnok (Tornay Veron.); IV. István † 1833. Tiszttartó Bébán (Tornay Erzse); II. József az 1806. csongrádi követ (Themleitner Erzse); Alajos Békes m. esküdt (Falcsik Czeczil); VI. János csanádi csendbiztos (Rósa Julia); I. József Szegeden (Csávojszky Erzse); Mátyás (Csapek Erzse); N. (öngyilk.); Lajos volt honvéd.; VII. János ügyvéd Szegeden tanács. 1861.; Atilla mérnök.; Gejza mérnök.
I. Jánosnak fia közűl II. Jakab Nyitra megyében terjeszté ágát. Egyik unokája Zsigmond több ideig volt Nyitra megye szolgabirája. Fiai Lőrincz és Antal Nyitra és Hont megyében birtokos.
II. István Szegedre költözött, nejétől Török Annától gyermekei, mint a táblán láthatni, iparos pályára adták magokat.
II. János, ki a reform. vallásról a kath. egyházba lépett át, szintén Szegeden árva-gyámnok volt. Ennek Tornay Verontól három fia maradt, úgymint: VI. János Csanád megyének volt csendbiztosa. I. József Szegeden Csávojszky Erzsébettől egy derék fiat nemze, ki mint katona haza térvén, magát agyonlőtte. Mátyásnak egy fia Lajos honvéd volt. – VI. Jánosnak Rósa Juliától három fia ki mint katona haza térvén, magát agyon lőtte. Mátyásnak egy fia Lajos honvéd volt. – VI. Jánosnak Rósa Juliától három fia született: VII. János ügyvéd, és 1848–9. és 1861-ben Szeged város tanácsnoka, gazdag özvegyet vett nőűl, testvérei Atilla és Gejza, a Tisza szabályozásánál müködő mérnökök.
II. Jánosnak másik fia IV. István a franczia háborúk alatt insurgens, azután Temes megyei irnok, utóbbi községi jegyző, végre gazdatiszt Pallavicini őrgrófnál, innen pedig gr. Battyányi-aknál a bébai uradalomban tiszttartó. Meghalt Bébán 1833-ban. Neje Tornay Erzsébet, leánya Szegedről Tornay Györgynek, ki 125. és Botka Erzsébetnek, ki 105. évében halt meg. Két fia maradt, az ifjabb Alajos ügyvédi oklevelet nyert, Békes megyénél esküdt volt, * 1848–9-ben honvéd hadnagy. Jelenleg Tisza-igari birtokos. Testvér bátyja II. József szül. 1806-ban. Ügyvédi vizsgát tévén, 1829-ben házasodott, nőűl vévén Themleitner Erzsébetet. Pályáját Csongrád megyénél mint tiszteletbeli ügyész kezdé, innen a gyomai uradalom és a gróf Stockhammer ágak meghatalmazottja lett, és élelmes ügyessége és erélyes iparkodása által szép vagyont szerze, 1845-ben Eger-Farmoson (1700 holdnyi) birtokot vett. Csongrád megyében a megyei életben az ellenzéki párton szerepett vitt, és az 1843–4. évi országgyülésre Klauzál Gáborral követté választatott. Csanád, Csongrád, Békes és Borsod megyék táblabirája volt. Mint tevékeny gazda a „Falusi Gazda” szaklapban is föllépett. – 1861. után pedig „Mindent a hazáért, még népszerüségedet is” czímű pol. röpiratot adott ki. Egerfarmoson takrék magtar alapját veté meg, és jelenleg Borsod megyében a szegénységi bizottmánynak tagja. Mint gyermektelen, tetemes vagyonából rokonai iránt nem csekély jótékonyságot gyakorol.
Békes megyében 1830-ban iratott a Szeghő család a nemesek lajstromába.
A család czímere a paizs kék udvarában ágaskodó szarvas; a paizs fölötti sisak koronájából egy férfiú emelkedik ki, jobb kezében valamit tartva.
