Széchényi család. (Szécsénkei)
Széchényi család. (Szécsénkei)
Nógrád vármegyében a XVI. század elején ismét feltünik egy, Szécsényi nevű nemzetség, melyből Benedek (Benedictus de Zechyn) 1505–8-ban azon megyei szolgabiró volt * de mely már azon század végén kimulóban volt, sőt valósággal fiágon ki is halt, mert a szentbenedeki Convent hiteles kiadványa szerint 1590-ben Rudolf királytól a Zéchenyi (így) Péter magvaszakadtán a koronára visszaszállott Alsó és F.-Szécsénkei és becskei részjószágot Zécheny Miklós és ennek Klára leányától fiúsított unokái Zéchény Ferenc és Lajos adományban nyerték és a nevezett convent által beiktattattak. * Ezek közűl
Eredeti okirat.
Hiteles transumptum.
Lajos 1898–99-ig Nógrád megye szolgabirája volt. *
Protoc C. Neograd anni 1598. 1599. pag. 28. 49.
1645-ben már Balassa Ferencz azon ürügy alatt, mintha Zécheny Miklósnak és Lajosnak magvaszakadt volna, Eszterházy Nádortól az ordasi és szécsénkei részjószágokra adományt szerezvén, azokba magát beiktatni igyekezett, azonban a sz.-benedeki convent előtt a beiktatásnak ellent mondtak Zécheny László, Zécheny Katalin Bolghár Benedekné, Zécheny Fruzsina Kulifaj Jakabné, Zécheny Zsuzsanna Barsi Jánosné, és Zécheny Erzsébet Kasza Györgyné. * Ezen okiratok a következő leszármazást mutatják:
Sz.-benedeki Convent hit. átirata.
Zéchény Miklós; Zéchény Klára fiúsított (Horváth Lukácsné); Zéchény Ferenc 1590. adományt; Lajos 1590. 1598. sz.biró.; Zéchény Miklós; László 1645. tiltakozik.; Kata 1645. (Bolghár Benedek); Fruzsina 1645. (Kulifaj Jakab); Zsuzsa 1645. (Barsi János); Erzsébet 1645. (Kasza György)
Szécsényi Erzsébet Kasza Györgyné eléfordúl még az 1653–56. évi Nógrád megyei jegyzőkönyvekben is.
E Széchenyi család az, mely nem annyira Szécsény mezővárosról, mint inkább – a mint a birtokviszony is mutatja – Szécsénke helységről vehette nevét.
Sarjadékáról további összefüggésben mit sem tudunk. A Nógrád megyei nemesi összeirások figyelmes át vizsgálatából azt látjuk, hogy a következő században nevök is inkább Szécsénkey alakban volt használva. Az érdeklett nemesi összeirásokban találjuk:
1684-ben a nemesi fölkelésben személyesen résztvevő Szécséni (így) Lászlót és Miklóst.
1705-ben Szécsényi Miklós. Már 1709-ben Szécsénkei Miklós van irva, hasonlóképen 1711-ben is.
1734-ben találjuk Szécsényke Ferenczet, Miklóst és Istvánt.
1755. évi nemesi összeirásban pedig Jánost, Gábort, idősb, ifjabb, és legifjabb Ferenczet, kik mindnyájan szécsénkei Szécsénkei-eknek irattak. (Omnes Szécsénkei de eadem.)
A múlt század végén élt Szécsényi László, kinek nejétől Koncz Rozáliától gyermekei: János, Zsuzsa Szabó Jánosné és Rozália voltak, e század első felében élők.
Mindezekhez sem birjuk kapcsolni a két testvért, Szécsényi Miklóst és Dénest, kik magokat szécsénkei Szécsényi-eknek irták és nejeik jogán Nógrád megyei P. Szántón részbirtokot birtak, és kik közűl Miklós már 1818-ban rendszerinti esküdt, 1836-ban alszolgabiró volt 1846-ig. Ennek hívatalosan használt pecséte szerint czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. udvarban vízirányos pólya (fascia) a 2. és 3-ik udvarban kardos magyar vitéz látható. A paizs fölötti sisakon két kiterjesztett sasszárny között csillag ragyog. E két testvér ismeretes nemzékrendi kimutatása ez:
Szécsényi N.; Miklós 1836. 1846. alszolgabiró (Tóth Mária); Dénes (Mészáros Teréz); Péter; ikrek Pál.; Mária sz. 1817; Anna sz. 1819.; Amália sz. 1821.; Lajos sz. 1823. n. váradi megyében plebános.; Piroska sz. 1825. †; Zsigmond volt cs. kir. járás biró † 1862.; Ferencz sz. 1829.; Kázmér sz. 1831.; Piroska sz. 1832.; János sz. 1833.
Ezek közűl Lajos, előbb már tiszteletbeli esküdt, utóbb pap a nagyváradi megyében, jelenleg plébános. Testvére Zsigmond 1850. után cs. kir. hivatalnok, ideiglenes járásbiró, majd tollnok, végre rendelkezési hivatalnokból 1861-ben kinevezett törvényszéki ülnök, mhalt 1862-ben.
Szécsényi néven találjuk még Tamást a Csalló közben, ki 1655-ben Takács István s több társával Nyék helységben részbirtokra kir. adomány nyert, * mint a nyéki Németh családnál is olvasható.
Lehoczky Stemmat. II. 254.
