Szászy család. (Apaji)
Szászy család. (Apaji)
Pozsony megyei birtokos nemes család. Hajdan Szás név alatt ösmeretes. A megnemesítés a családot előbbi székhelyén Torna megyében érte. Törzsatyja Szás István, ki maga, János nevű fia s utódai, úgy valamely rokona Székely Miklós részére is II. Ferdinand királytól 1631. dec. 12-én kelt czímeres nemeslevelet nyert, mely Torna vármegyében 1632. feria 3-tia prox. post inventionem S. Crucis kihirdettetett.
A család czímere – mint itt a metszvény ábrázolja – a fenálló paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kard hegyén levágott vérző török-fejet tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüstvörös.
A családfa * következő:
Családi közl. Szontagh Dán. által.
Szás István 1631.; János; Szászy Pál 1698. (Nagy Ilona); Ferencz 1740. Pozsony m. főügyész (Draveczky Kata); Ferencz 1775. 76. Pozsony v. sz. biró †; Sámuel †; Boldizsár †; Albert Pozsony m. alisp. 1808. (Takács Mária); Lajos 1839. Pozsony m. h. alispán. (Boronkay Éva); Folyt. a köv. lapon.
Lajos 1839., ki az előbbi lapon. Pozsony m. h. alispánja (Boronkay Éva); Ambrús szül 1801. udv. tanácsos ker. táb. elnök (Ghyczy Mária); Alajos Pozsony v. alszbiró (Benyovszky Erzsébet); János †; László kir. táb. fog. 1862.; Klára (Zerdahelyi Ferencz); Ágost ker. táb. járuln. 1862.; Gyula Pozsony v. szbiró 1861. (Ábrahámfy Ilona); Sándor.; Béla.
A család tagjai nagyobbára Pozsony megyei és más, kormányszéki hívatalokat viseltek. Ferencz 1740-ben Pozsony megye főügyésze volt. Ennek fiai közűl Ferencz 1775–76-ban ugyan ott főszolgabiró, másik fia Albert 1805–1811. ugyan ott másod alispán. Ennek fia
Lajos 1838–1843-ig visszahelyezési perek elintézésére nézve helyettes alispán, nejétől Boronkay Évától három fia maradt, u. m. Ambrús, Alajos és János, ez utóbbi magnélkül meghalt.
Ambrús a családnak egyik legnevezetesebb tagja, Apajon a család székhelyén született 1801. évi maj. 21-én. Miután 1823-ban az ügyvédi vizsgát letevé, 1824–28-ig Pozsony megyénél tiszteletbeli alügyész és alszolgabíró volt, 1828-ban a Dunán inneni kerületi táblához neveztetett igtató és jegyzőnek, és ott volt 1850-ig, a midőn a pozsonyi kerűleti főtörvényszékhez tanácsosúl neveztetett, ezen hívatalában működött 1860-ig, e tisztében érdemdúsan járván el, 1861. mart. 29-én a Dunán inneni kerületi tábla elnökévé, azon évi majus 4-én pedig udvari tanácsossá neveztetett, és mint ilyen jelenleg is azon ker. tábla élén áll. Három gyermeke közűl László 1862-től a kir. táblánál fogalmazó, Ágost a kerületi táblánál járulnok.
Alajos Pozsony vármegyének 1832–1840. alszolgabirája. Két fia közűl Gyula, az idősb, 1861-ben Pozsony megye alszolgabirája volt.
A család előnevét Pozsony megyei apaji birtokáról irja.
