Szalkay család.
Szalkay család.
Máramaros, Szatmár megye nemessége sorában említetik. *
Fényes, Magyarország. Geogr. stat. állapotja.
Sőt Zemplin megyében is. *
Szirmay C. Zemplin not. top. 116.
E néven történelmi szemelyiség volt László, előbb váczi püspök, 1524-től esztergami érsek. Neve az okiratokban * közönségesen „de Zalka” alakban fordúl elé, de több történetiró, * mint Budai Ferencz *, Jászay Pál * határozottan Szalkaynak nevezik. Szirmay * pedig Szatmár megyei Máté-Szalka helységbeli születésűnek állítja, és testvérejiűl Szalkay Mártont, ki 1527. Eger várát védte János király részére, és Szalkay Balást 1552-ben Hevesben szarvaskői kapitányt.
És több történet irónál, igy Istvánffy „Zalkanus” és „Szalkanus”-nak irja, miből némelyek Szálkán Lászlót faragtak, mások Zalka-t vélnek helyesnek, de hibásan. – Istvánffy-nál 1685. kiad. pag. 509. eléfordúl „Boronkanus” is, kit mindenki helyesen „Boronkai”-nak hisz, és ez mutatja, hogy „Salcanus” alatt is helyesen Szalkay név lappang.
Pető Gergely M. Krónika 99. lapján „Szálkán”-nak irja, roszúl ugyan, de Zalkának ez sem.
M. orsz. polg. hist. lex. III. 283.
A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után.
Szirmay, Szatmár várm. II. 114. 115.
László érsek, szegény, de nemes családból származott, s mint irják: vargának fia volt. Nemességére vonatkozik czímere, melyet egy tudósunk az esztergami főegyház levéltárából 1525. évben kelt oklevélen látható pecsétről adott ki, * s mely szerint az vízirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó udvarban liliom virág, a felsőben növő helyzetben lud (vagy hattyú) szétemelt szárnyakkal látható. László érsek Mohácsnál esett el 1526-ban.
Török János, M. ország. Primása II. r. 292. 3. lap.
Szalkay nevű nemesek Szirmay szerint e század elején Szatmár megyei Garbócz helységben laktak, s tán laknak máig. * Ezekből Szalkay (régente Zalkay) Györgynek fia János 1643-ban a garbolczi telket elcserélte Kún László főispánnal a gacsályi telekért. *
Szirmay Szatmár várm. II. 277.
Szirmay Szatmár várm. II. 279.
Szalkay Chrisostom atya a sz. Ferenczesek rendéből 1693-ban Léván, 1702-ben Szécsényben, 1712-ben Homonnán volt zárda főnök.
Szalkay Antal erdélyi születésű, magyarra forditá Virgílius Aeneise első részét, megjelent Bécsben 1792. és irta „Pikó herczeg és Jutka Perzsi” melodrámát 1793-ban. *
Magyar Irók, életrajz gyüjt. II.
