Szakál család. (Váradi)
Szakál család. (Váradi)
Törzse Szakál János, ki nejével Csiallayi Judittal és István és János nevű fiaival II. Rákóczy Györgytől 1658. évi dec. 20-án Székelyhidon kelt czímeres nemes levelet nyert, mely Bihar megyének 1659. april. 8-án tartott közgyülésében kihirdettetett.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren sötétpej (spadiceus) lovon ülő, aranyozott karddal övedzett, veres magyar ruhát, zöld lefityegő prémes föveget és sarkantyús sárga csizmát viselő vitéz, jobb kezével két vitorlával ékitett dárdát, baljával meztelen kard hegyén levágott vérző fejet tart. A paizsot koronás sisak fedi. Foszladék jobbról aranyvörös, balról aranykék.
Hiteles okiratok szerint családfája * következő:
Mogyoróssy János közlése szerint.
I. János 1658. (Csiallayi Judit); I. István † Debreczenben; II. János utódai tán Abauj megyében; András † Debreczenben; I. Mihály † Debreczenben.; II. Mihály Zsarolyáni ref. pap. (Szathmáry Erzse); Kata (Árvay György); II. István † Debreczenben; Ferencz † 1835 k.-tarcsai jegyző (dab. Halász Zsuzsa); I. Imre ref. lelkész Porcsalmán (dab. Halász Zsófia); II. Lajos Szathmár megyei esk. 1861.; Veronka (Szabó Lajos); Mária (Jákó Pál); Lajos sz. 1816. Békes m. főjegyző (Tormássy Mária); Antonia (Hatházy István); Antal sz. 1821. keresk.; Ludovica (Szabó Mihály); Albert sz. 1819. festész.; Róza (Fábián Gábor); Viktor sz. 1833. kereskedő; Jolánta.; Ilona.
A család lakta megyéjében mindenütt a kétségtelen nemesek sorában állt a legujabb időkig. *
A család nemességéről bizonyitványt vett ki Biharmegyétől 1796. évben (jegyzőkönyv 10-dik VII. sz. a.) Nemesi gyakorlatát mutatják Szathmár megyétől az 1797–1800. és 1807. évi nemesi subsidialis összeirások, és ugyan ott 1809. évi nemesi felkelési lajstrom, melyben Mihály zsarolányi predikator és fiai Ferencz és Imre is beirva vannak.
I. Mihály Szatmár megyében Zsarolyánban ref. lelkész és esperes volt. Ennek két fia Ferencz és I. Imre két ágra oszlatták a családot.
Nevezett Ferencz Békes megyében Körös-Tarcsán mint községi jegyző halt meg 1835-ben. Nejétől dabasi Halász Zsuzsannától következő hat gyermeke maradt: 1. Lajos, az ismert népdal-költő, kinek nevével, főleg az előtt, a szépirodalmi lapokban gyakrabban lehetett találkozni, szül. 1816-ban, – mint h. ügyvéd, Békes megye tiszti alügyésze volt, 1848/9-ben főjegyző lett, 1861-ben ismét megválasztatott, de lemondott, és mint ügynök jelenleg kereskedést folytat. 2. Antónia Hatházy István b. ujfalusi ref. lelkész neje volt. 3. Antal kereskedő Mező-Berényben. 4. Ludovika Szabó Mihály Csongrád megyei volt főjegyző neje. 5. Albert festész, ki művészete érdekében a kűlföldet is be utazta, 6. Róza Fábián Gábor körös-tarcsai népoktató neje. 7. Viktor K.-Tarcsán kereskedő.
I. Imre (II. Mihálynak másik fia) Szatmár megyében Porcsalmán ref. lelkész, nejétől dabasi Halász Zsófiától (ki az előbb említettnek nővére) következő három gyermeket nemze: 1. II. Imre 1857-től Czégény-danyádi Szatmár megyei község jegyzője, 1861-ben megyei esküdt, 2. Veronka Szabó Lajos neje. 3. Mária Jákó Pál h. ügyvéd, jelenleg derecskei szolgabiró neje.
