Szádeczky család. (Szadecsnei)
Szádeczky család. (Szadecsnei)
Trencsin vármegye régi birtokos családainak egyike, és Szádecsne ősi fészkének jelenleg is birtokosa.
A család korán megszaporodván, számos tagjai miatt a szétoszlás okozta, hogy a Trencsin megyei 1736. évi nemesi összeirás némelyeket földes úri, másokat pedig már csak az egyszerű curialisták sorába iktathatott; és pedig az előbbi rovatba jöttek Imre és János fiával Miklóssal együtt, az udvarhelyesek között pedig négy János, négy Mihály, két Andor, egy István, egy György, egy Zsigmond, egy Márton és egy Miklós fordúlnak elé. *
Szontagh Dán. közl.
1748-ban Moys-Lucskán laktak: Miklósnak a fiai; – a középjárásban Jánosnak a fiai; – Szádecsnén Zsigmond, Ádám, Mihály, István, Márton, Ferencz, három János, négy András és két György – az alsó-járásban lakott Imre, Dezseren pedig János.
Az 1768. évi nemesi összeirásban Szadécsnén laktak első Jánosnak örökösei Miklós és Gáspár, második János és ennek fiai Miklós és András, – ismét III. János és ennek fia Tadé – majd IV. János és ennek fiai János és József, végre V. János és ennek fiai György és Gáspár, – továbbá József fiával Mihálylyal, – I. György, fiával Józseffel, – II. György és fiai Imre s György, – továbbá I. András fiaival Jánossal és Mihálylyal, és végre II. András fiával Andrással.
1803-ban Szadecsnén már negyven családtag iratott össze; Halácson pedig Antal fiával Lászlóval.
1837-ben a nemesi összeirás Szádecsnén már 78 családtagot talált, ezek közűl mint kiköltözöttek említetnek Ádám Fejér megyébe; János Bács megyébe, Antal-Gyöngyösre, ki 1815-ben Szádeczky Zsigmond (tán atyja) nevére kapott nemesi bizonyítványt, Károly Nyitra megyébe szakadtak. – Ugyan csak 1837-ben Felső Lieszkón lakott János, Halácson Elek.
Szádeczky János a mult század közepén Nógrád megyébe telepedett, hol Trencsin megyétől 1755. sept. 15-én kelt nemesi bizonyítványát Nógrád megyében 1760. maj. 10-én kihirdetteté. * Tán ennek leánya vagy unokája volt Szádeczky Krisztina Podhorszky Gáspárnak hitvese.
Protoc. pag. 62.
Mihály 1805-ben Vág-ujhelyi kath. segédlelkész volt.
E családból a legközelebbi időben főleg ismeretesek László h. ügyvéd és 1850-ben Trencsin megye társas törvényszéke elnöke, és fia Lajos szintén ott szolgabíró és állami ügyész.
A család czímere a paizs kék udvarában arany koronán könyöklő kar, kivont kardot tartva; fölötte jobbról félhold, balról aranycsillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan kar könyököl, kivont kard hegyén levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
