Szacsvai család. (Léczfalvi és esztelneki)

Teljes szövegű keresés

Tős gyökes székely eredetű. Nevét Háromszék Szacsva nevű helységéről vette. Egyik előde Szacsvai Gergely már a XV. században részt vett a szent-imrei csatában Hunyadi alatt. Azonban szakadatlan családfáját csak Behtlen Gábor koráig vihetni föl. Ekkor élt Szacsvai Mihály, mint egyik kapitánya Bethlen Gábornak, kitől 1623-ban a szacsvai jószágra adományt kap, és ugyan akkor vitézsége jeléül ily czímert: a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart. *
Családi közlés szerint Hodor K. által; megjegyezvén, hogy e leirás nem egyezik meg Kőváry leirásával (Erdély cs. 226. l.) mely szerint a czímer hármas zöld halmon könyöklő kar, kivont kard hegyén levágott törökfejet tartva.
I. Mihálynak II. Mihály fiától unokája György és András oszlaták a családot két főágra, úgymint amaz a léczfalvi, András pedig az esztelneki ágazatra. *
Kőváry szerint I. Mihálynak másik fia volt László és ennél szakadt volna ki a másik ág; szerinte a családfa nem egyez az itt közlöttel, mint alább látandjuk.
Nevezett György feleségűl vévén Léczfalvi Gele Lőrincz leányát Katalint, miután ezen ipa (t. i. Gele Lőrincz) „propter homicidium” notát incurrált I. Apaffy Mihály korában, léczfalvi jószágát elvesztvén, ezt veje Szacsvai György titulo novae donationis impetrálta különféle hadjáratokban szerzett érdemeiért, és abban 1663. febr. 26-án beiktattatott. Eddig e család „de eadem” predikatummal élt; ez időtől ez ág „Léczfalváról” neveztetett, és így alakult még a léczfalvi ág.
Azonban Szacsvai Józsefné Eczken Klára özvegységében fiait Ádámot (ki B.-Szolnok vármegyei főbíró lett) azután Sámuelt és Jánost megyei birtokaira kitelepítvén és fijai polgári állásukat akkor legitimálni is kivánván, önkénytesen produkált, minek következtében a nevezett három testvér „de eadem et Léczfalva” mind az erdélyi törvényszékek, mind az udv. kanczellária által 1776-ban pro donatariis et possessionatis nyílvánítattak, noha azután is nagyobbára a léczfalvi predikatumot használták.
Ez ágból Sándor (szül. 1753.) az első magyar hirlapírók egyike volt; 1787. jan. 6-án Bécsből „Magyar kurir” czimű lapot indíta meg, és folytatá 1792. végeig. Merész s gyakran éles czikkei miatt végre Bécset odahagyván, Kolozsvárra sietett, hol többször ismételt szélhüdés életének véget vetett 1815. maj. 15-én. Fiai közűl
Zsigmond 1832-ben a főkormányszéknél fogalmazó, 1838-ban titoknok, e minőségben 1848-ig az udv. kanczelláriánál, majd 1861-ben tanácsos, mint ilyen jelenleg nyugalmazva, ezen ág benne s gyermekeiben él.
A családfa, – a léczfalvi ágon egészen lehozva –következő: *
Hodor K. szerint családi közlés szerint.
I. Mihály 1623.; II. Mihály; György 1663. Léczfalvát (Gele Kata); András esztelneki ág őse.; I. János; II. János; József (Eczken Klára); I. Zsigmond †; III. János; I. Sándor sz. 1753. † 1815. hirlapiró.; Folyt. a köv. lapon.; V. János † 1844.; I. Ádám 1786. B.-Szolnok főpénztárnok (Kifor Anna); Éva (czegői Balogh György); Sámuel †; János †
I. Sándor, ki az előbbi lapon. sz. 1753. † 1815. hirlapiró.; II. Sándor † 1820.; II. Zsigmond 1861. főkorm. tanácsos (Harsányi Bora); Alojzia † 1844.; Anna (Capellini Adolf); Sándor
E családfa lényegesen különbözik a Kőváry által közlöttől, melyet – habár hitelesség tekintetében a család által közlöttnek utánna kell tennünk, még is mind a különbözés felmutatása, mind az ezen meg nevezett hitestársak végett ide kell iktatnunk. E szerint I. Mihálynak, ki 1623-ban adományt és czímert nyert, fiai II. Mihály és László, amaz a léczfalvi, ez az esztelneki ág törzse, II. Mihálynak fia György, a Gele Kata férje és 1663-ban Léczfalva szerzője; ennek fia III. Mihály, kinek Farkas Ilonától IV. Mihály, kinek Fejér Erzsébettől I. János és György, ez utóbbi két leánynak atyja, u. m. Teréz Dónát Józsefnének és Mária Keresztes Jánosnének. – I. Jánosnak nejeitől Pesti Juliától és Kőrösi Annától gyermekei: Sándor a hirlapiró, és János, ki mint huszár hadnagy 1842. halt meg. – Sándornak Szatmári Júliától fiai a táblán álló Sándor és élő Zsigmond, és ezek nővérei Julia és Sára Mike Sándorné.
Az esztelneki-ág származtatásában Kővári táblázata szolgál alapúl, szerinte ez Lászlótúl következőleg sarjadzott:
László; István 1659. tatár rab.; Ferencz (Csomortáni Dorka Esztelnekről.); János; István (Kászoni Judit); Ferencz (Sükösd Katalin); István; Antal; József; Ferencz (Teleki Róza); István N.-váradra telep.; Ferencz kolosi főbiró 1809.; N. (Bakó Fer.); József.; János.; Lajos.; Róza (Géczy László); Imre képviselő † 1849.; Ádám N.-Váradra telep.; György
Antal ágán álló Ferencz 1848-ig az erdélyi főkormányszéknél fogalmazó, utóbb is hívatalnok.
Istvánnak (ki Váradra Bihar megyébe telepedett) fia Ferencz Kolos megyében 1796-ban aljegyző, 1804-ben alispán, 1809-ben az alsó kerületben főbiró. Többleánya közűl egyik Bakó Ferenczné. Birt a mezőségen és Petriben.
Józsefnek fia Imre, fiatal szép szónok, 1848/9-ben Bihar megyei országgyülési képviselő, a függetlenségi okmány fogalmazásáért vérzett el 1849-ben.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem