Szabó család. (Negyedi)
Szabó család. (Negyedi)
Törzse Szabó András, ki Ferdinand királytól Bécsben 1628. sept. 25-én kelt czímeres nemes levelet kapott.*
A kanczelláriai jegyző könyvi szám pag. 1028. – A czímeres levél hiteles másolata a Nyitra megyei levéltárban van ezen utóirattal: „Anno 1754. die 27. octobris in superiori Civitate Nitriae coram deputatione fine investigationibus Dominorum nobilium considente cum suis genuinis originalibus collatum.”
A czímer – mely itt látható – a paizs kék udvarának aljában hármas zöld halom középsőjén nyugvó arany korona, melyből három ágon kinyílott fehér liliom emelkedik fel; a paizs felső szögleteiben egy, egy arany csillag ragyog. A paizs fölöti sisak koronáján vasba öltözött kar könyököl, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
A család leszármazását mutató egy régiebb irományban ez áll. „Andreas Szabó † 1637. armalium impetrator, in militia conductitia, serius in turma custod. coronae. Posonii. sub. D. commemoratus.”
Ha ezen szavak értelmi vonatkozása és az 1622. évi 4. törv. czik. abbéli tartalma: „ut corona rursus in arce Posoniensi, pristina nimirum conservationis ejusdem sede solenniter reponatur, ejusdemque custodiae prioribus sexaginta alii quadraginta pedites superaddantur, in toto centum constituentes” – és végre a czímere lehető jelentése és a czímereslevél tartalma összeegyeztetnek; igen valószinű, hogy Szabó András előbb a fogadott királyi katonai seregben, utóbb a pozsonyi korona őrségben szolgált.
És miután az 1625. évi 26. törv. cz. rendelete szerint azon 50 német katona, kik a magyar korona-őrsereg mellett szintén korona-őrségi szolgálatúl voltak felállítva, de kik, mint e törv. cz. 1. és 2. szakasza tartalmazza: „qui quidem quinquaginta milites germani, quia hactenus aliunde dependere videbantur, dignum est, ut deinceps a tali Regimine absolvantur, et non ab aliis, quam conservatoribus Coronae et Castellanis habeant dependentiam; in severiorique disciplina, quam hucusque factum, contineantur; atque super damnis per ipsos illatis Domini Conservatores Coronae et Castellani debitam satisfactionem ad partis lesae instantiam impendere debeant et teneantur” – féktelenkedők lévén, a magyar korona-őrök és várnagyok parancsnoksága alá rendeltettek; – valószinűnek látszik, hogy Szabó András, a várnagyok egyike lehetett és a törvényben említett eseteknél kitünő szolgálatot tett, miért is szolgálatai jutalmáúl 1628. évben nemesítő czímereslevelet nyert.
Midőn Szabó András a czímeres levelet kapta, volt két fia Pál és Péter, ezek a cz. levélben említetnek. Pál Felső-Széliben, Péter Taksonyban Pozsony megyében telepedett le:
Péter szül. 1625. meghalt 1685-ben az emlitett okmány szerint. Maradt két fija: II. Pál és István, ez maradék nélkül halt el.
II. Pál szül. 1657-ben; meghalt 1700. évben; – és hagyott maga után egy fiút II. Istvánt árván.
II. István szül. 1686-ban. Taksonyból Nyitra megyei Negyedre telepedett, és minthogy Negyeden volt már Szabó István nevezetű, közönségesen Szabó Pál-Istvánnak hívattatott. Nőül vette Takács Erzsébetet, kitől két fiút hagyott; Józsefet, III. Istvánt és egy leányt Máriát. Midőn 1754-ben országszerte nemesi investigatio tartatott, ő magát a czímeres levélben említett Péter unokájáúl igazolván, mind magát, mind két fiút a Nyitra megyei nemes lajstromába beiratta. Meghalt 1755-ben. Maradékai közönségesen „Negyedi Szabó”-knak neveztetnek.
I. József és III. István által a család két ágra szakadván, tagjai elszaporodtak.
III. István ágából, kik a nyitrai püspökség Negyedi curialis telkeiből inscriptiokat szereztek, – Gábor az 1809. évi insurrectioban ősmesteri minőségben vett részt.
Béla (szül. 1808.) a jogtani pályát bevégezvén, ügyvéd lett. 1836-ban Győr megyében és 1842-ben Mosony vármegyében magát a nemesek lajstromába bejegyeztetvén, azon megyékben táblabirónak neveztetett ki. Szép tehetségét és közjogi alapos, mély tudományát tanusítja következő czímű munkája: „Magyarország Monarchia állása status-jog és a sanctio progmatica értelmében.” (Pest 1848.)
Alajos az orvosi pályára adván magát, orvos sebész tudor, szülész és szemész mester, és állat gyógyász lett. Jelenleg a kir. m. állat gyógyintézetben Igazgató-Tanár. A „Magyarnéplap” s utóbb a „Hirnök” politikai napi lapot alapította, melyek tulajdonosa.
Ede és Adolf az 1848. és 1849. években a honvéd seregben hadnagyi rangban szolgáltak. Adolf Éjszak Amerikába kivándorolt és ott telepedett meg.
A család többi tagjai nagyobbára mezei gazdasággal foglalkoztak s foglalkoznak.
A leszármazási fa következő *
Családi közlés szerint.
András 1628. nemes.; I Pál †; I Péter sz. 1625. † 1685.; István †; II. Pál. sz. 1657. † 1700.; György †; II. István sz. 1686. † 1755. (negyedi Takács Erzse); I. József sz. 1741.; III. István sz. 1747. † 1810. (Atkáry Erzse); Mária (szimői ifjú Szabó József.); II. József (Atkáry Anna); Dávid †; János-Gábor.; József. †; Ferencz.; Antal.; Anna (Atkáry István); Rozália (Jedlik Ferencz); IV. István sz. 1775. † 1830. (Röder Teréz); Folyt. a köv. lapon.; I. János sz. 1780. † 1816. (Márkly Magd.); Gábor sz. 1786. † 1834.; Jedlik Ányos egyet. tanár.; Béla sz. 1808.; II. János sz. 1812. † 1852. (izsáki Isák Lidia); Gábor sz. 1813.; Ambrus sz. 1815.; Gyula sz. 1849.
IV. István, ki az előbbi lapon. sz. 1755. † 1830. (Röder Teréz); V. István sz. 1800. (Bielohradszky Eleonora); Mihály sz. 1808. † 1856.; Sándor sz. 1854.; Alajos sz. 1818. orvos dr. (Sartóry Sarolta); Ede sz. 1827.; Emilia sz. 1829.; Adolf sz. 1831.; Alojzia sz. 1850.; Károly sz. 1851.; Lajos sz. 1853.; Béla sz. 1855.; Gejza sz. 1857.; Sarolta sz. 1858.
Koszorús költőink egyike Czuczor Gergely származása miatt, ki leány-ágon, nagyanyjáról szintén a negyedi Szabó család ivadéka, érdekes ide iktatni a következőket:
Komárom megyében Szimő helységben van egy, szintén Szabó nevű család, melyből Szabó József a mult században nőül vette negyedi Szabó II. Istvánnak leányát Máriát. E család származási fája imez:
Szabó József (negyedi Szabó Mária); Anna (Czuczor Jánosné Andódon); István (Török Róza); József; Czuczor Gergely akadémiai tag sz. 1800.; István.; Gergely.; Ágoston.
E szerint a negyedi Szabó családnak leány-ágon két nevezetes ivadéka a benczés rendből Czuczor Gergely a jeles költő, és Jedlik Ányos egyetemi tanár, n. rector, a jeles természet és vegytani tudós.
