Szabó család. (Máskép Csorvási)
Szabó család. (Máskép Csorvási)
A család egyik előde Csorvási (Chiorvási) Tamás 1621. april. 5-én Szebenben kelt oklevél mellett szaniszlófi Báthori Péter magvaszakadtával Szabolcs megyében fekvő Bátor helységben egy nemesi curialis házat tartozékaival 50. m. forintban Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől zálogjogon nyert.
Ugyan e család másik tagja, tán épen az említett Tamásnak testvére János, maga és neje Jeney Sára, gyermekei István, Fruzsina és Judit, nem különben testvérei Dániel, Gáspár, Zsuzsa és Kata, úgy szintén sógora Alapy János részére is II. Ferdinand királytól 1625. nov. 17-én kelt czímeres nemes levelet nyert, mely Borsod megyében kihirdettetett.
A család egyik tagja csorvási Szabó István, gr. Almássy Kálmánnak két-egyházi uradalombeli gazdatisztje Békes megye régibb, úgy az 1847. évi szavazó nemességi összeirásában és igy a nemesség gyakorlatában találtatott.
A családfa tudhatólag következő: *
Mogyorossy Ján. közl.
N.; István † H.-Bagoson (Gulácsy Zsuzsa); János H.-Bagoson; Péter † H.-Bagoson (Bazsa Sára); II. István szül. H.-Bagoson 1797. kétegyházi számtartó (Rusznyák Kata); Imre † H.-Bagoson (Iglódy Zsuzsa); Sándor Ujvidéken lak.; Julcsa sz., 1844. (Szál Antal kereskedő); III. István sz. 1844. keresk.; Medárd sz. 1851. tanuló.; Eszter sz. 1855.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával meztelen pallóst, a ballal zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak koronájábúl szintén olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
