Stürgkh család.
Stürgkh család.
Stürgkh György-Kristóf és János-Kristóf 1729. évben honfiusitattak. * A család Stajer országi, hová Bajor országból szakadt, 1532-ben megvette a blankenwerthi urodalmat, és házasság utján örökölte a Vogelsbergi jószágot. I. Ferdinand Császártól nyerték a Blankenwerthi czímert, és 1638. maj. 19-én III. Ferdinandtól a báróságot.
1729: 47. törv. cz.
Báró Stürgkh József-Kristófnak báró Herbenstein Máriától volt fia György-Kristóf (szül. 1666. † 1739. majd. 27.) val. b. tit. tanácsos és főkanczellár. Ez első házasságra lépett 1695-ben báró Stadl Mária Saroltával († 1713.). Testvérével Ferencz Bernáttal 1711. nov. 23-án III. Károly császár által grófságra emeltetett. Többi közt 1729-ben nov. 20-án Magyarországban is indigena lőn. György-Kristóftól a családfa * igy jő le:
Góthai gr. Almanach 1859 évről és Hist. herald. Hbuch.
György-Kristóf sz. 1666 † 1739. magyar indigena. (b. Stadl Mária); József-Kristóf sz. 1706. † 1764. kam. tanácsos. (1. b. Stadl Jozéfa.); Ferencz-Antal sz. 1734. ; 1791. al. ausztriai korm. (gr. Wurmbrand Charlotte); Károly-Antal sz. 1764. † 1825. cs. k. kam. (gr. Gaisruck Mária); Károly-Tivadar sz. 1795. cs. k. kapit. (gr. O'Donell Adél); Emma sz. 1800. alap. hölgy.; Mária sz. 1801. (gr. Szapáry Vincze); Károly-Kaj. sz. 1832. főhadn. (gr. Meraviglia Eleonora); Eliza sz. 1838. (gr. Seilern József); Anna sz. 1842.
Czímerök négy részre osztott paizs, az 1. és 4. udvar hárántosan arany és fekete, benne zöld téren gólya áll, az udvar színeivel ellenkezőleg színezve, csőrében gyürűt tartva; a 2. és 3. hermelin szinű udvarban függőleges vörös pólya látszik.
