Stubenberg család.
Stubenberg család.
Stajer országi eredetű igen régi család, jelenleg is ott, és honfiusitás által Magyarország családai közé tartozik. Ősvárai Stajerban a brucki kerületben, most a Herbersteinok kezeiben vannak. Eredetét a távol ősi homályban keresik.
Stubenberg Jánosnál, kinek báró Schärffenberg Benignától két fia maradt: Rudolf és György-Hartmann, két fő vonal támadt, amattól származik az idősb szász vonal; György-Hermantól az ifiabb stajer ág, mely honfiusitást nyerve hazánkban is, minket egyedűl érdekel. Ez utóbbi vonal tehát, mely nevezett Györgynek nejétől báró Thamhausen Dorottyától eredt, még két ágon virágzik, és pedig Györgynek két unokája által, ugymint Farkas és Ferencz-György által két ágra oszolva. Ez ágakból Farkas és Gillyén bárók az 1655. évi országgyülésen a 119. törv. czikknél fogva nyertek honfiusitást.
Farkasnak neje volt gróf Puckheim Mária, ennek utódaiból támadt a következő táblázat:
Gusztáv-Adolf cs. k. kam. † 1833. (b. Staudach Fáni.); Anna sz. 1821. (1. Remekházy János 2. gr. Zichy Fridrik); József sz. 1824. (gr. Nimptsch M. Anna); Farkas sz. 1857.
A táblán álló József bírja a gutenbergi uradalmat; bir Stajerban Stubegg és Mureg nevű helyen, s Magyarországban Székelyhídon.
A család czimere fekete udvarban horgony.
A Stubenberg családból – mint a család leirás mondja * – a külföldön 1771-ben nőtlenül elhalt Vilmoson kívűl senki sem lett, és senki sem keresett grófságot, miután a család ősi eredetéhez ragaszkodva magát mindég csak „von Stubenberg”-nek írta és írja, és mely mellett még is mindég az örökös tartományok grófi rangú családaival egy sorban állott és áll mai napig.
Hist. Herald. handbuch. 969.
