Sőtér család. (Tápio-Sápi)
Sőtér család. (Tápio-Sápi)
Ismert őse Sőtér Ferencz, ki nejével Pap Orsolyával és mostoha fiával Szeredy Ferenczczel 1658-ban Heves megyei Gyöngyösön malom jogot ád a reform. egyháznak. *
Eredeti okmány a M. Akadémia könyvtárában.
Valószinűleg ezen Ferencznek fia Sötér Ferencz már birtokos Pest megyei Tápio-Sajon, 1689. maj. 18-tól Pest megyének másod, – 1692. april 21-től első alispánja, ujra megválasztva 1696-ban is, alispán volt 1702. évig, a Rákóczy forradalom alatt még élt, és Jász-Kún kapitány is volt. Nejével Jánossy Zsofiával következő családfát alkotott:
Ferencz Pest v. alisp. 1689–1702. (Jánossy Zsófia); Zsófia (Laczkovics László); Gábor; Bora (Etthre Fer.); Julianna (Kiss Ferencz tartom. biztos); Éva hajadon Tápio-Sápon.
Ferencznek lehetett testvére azon Sőtér Tamás is, ki 1708-ban Rákóczy részén kapitány volt.
Gábornak leányai után Tápio-Sápon az Etthre s több család örökösödött. Azonban úgy látszik, Ferencznek több gyermeke is volt. És talán az ő fia, vagy Gábor után unokája volt Sőtér József, 1734-ben Szatmár vármegye főszolgabirája *, 1748-ban Ugocsa megye alispánja. *
Szirmay, Szatmár várm. I. 134.
Szirmay, C. ugocsa p. 55.
Szatmár megyében Szamostelken szül. 1796. jan. 11-én Sőtér Ferencz, ki 1831-ben Mosony vármegyének első aljegyzője, 1832-ben főügyésze, 1837. jul. 6-án főjegyzője, közben 1839-ben országgyülési követe, 1841. jun. 20. óta első alispánja (1845-ben királyi tanácsos is) lett; és alispán volt haláláig, mely 1847. febr. 1-én történt M. Óvárott.
A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren bal lábán álló daru, felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronáján szintén hasonló daru áll. A paizsot foszladék diszíti.
