Sóky család. (Tóth-sóki)
Sóky család. (Tóth-sóki)
Nyitra vármegye legrégiebb családainak egyike, mely nevét azon megyei Tót-Sók (vagy régibb irásmód szerint Soók) helységről vette, előnevével együtt.
Általam ismert törzse Soóky (így írták!) János, a XIV. század elején élt; ennek fia Péter 1327-ben a zobori convent előtti bevallás szerint zálogjogon megszerezte Pethő Jánostól annak Nyitra megyei Rátonyi helységbeli fele birtokrészét 20 márkáért, mint ezt később 1482–1489. körűl a két család közt folyt perben a Soóky utódok felmutatták.
1404-ben Soóky Jánosnak fiai István és Mihály Közép-Atrakon beiktattattak a nyitrai káptalan által.
1422-ben Soóky István, Mihály, János és másik János Chocholna helység fele részét örökbevallás szerint megvették a nyitrai káptalan előtt.
1425-ben Soóky Jánosnak fia István és ennek fia Miklós, továbbá Soóky Mihálynak fia János Pethő Lászlónak fiától Miklóstól ennek ráthonyi részét 150 fttért megvették a nyitrai káptalan előtt; és ugyan ez évben a Zobori Convent által beiktattattak.
1426-ban a Zobori convent előtti bevallás szerint Pethő Lászlónak fiától Miklóstól Soóky János fia István mester Rátony helység felét 150 fért zálogba veszi.
Ugyan ez évben Soóky Jánosnak fia István érdektársaival együtt a nyitrai káptalan által tanuvallatást eszközöltet Koloni András és Kis-Tapolcsányi Gyula ellenében Ohaj helységet illető levelek iránt. – Ugyan ekkor a Soóky család részére egy másik tanúvallatást is tétetett a nyitrai káptalan Sztarócz és Hink helységről szóló levelek iránt.
1428-ban Soóky Jánosnak fia István mester a Pethő családtól szerzett ráthonyi birtokrész megvételét Gara nádor előtt is ünnepélyesítette.
1434-ben a nyitrai káptalantól Sóoky Istvánnak fia Péter részére felmentő levél (absolutionales) Ohaj, Ondroh, Sók, Mosócz és Kis-Czabaj iránt a Lóthi örökösök ellenében.
1436-ban Zsigmond királytól a Soóky család uj adomány levelet nyert Soók, Attrak és Toköld helységekre. Beiktatta a nyitrai káptalan.
1466-ban S. Mihálynak fia János és Istvánnak fia Péter között a nyitrai káptalan előtt barátságos egyezség kelt.
1470-ben Soóky János a zobori convent előtt tiltakozik Ujlaky Miklós vajda ellen, ki ráthonyi szerzett birtokát elfoglalta.
1474-ben Mátyás király Soóky János és ennek fia Zsigmond részére ótalomlevelet ád ki a Trencsin megyei Czünene és Pecsene helységbeli birtokok iránt a nyitrai káptalan szerint.
1471-ben Soóky János a szent-benedeki convent által vizsgálatot tétetett Nyitra megyei Bodok helységbeli birtoknak Ludáni Péter és neje Kata és fiok László általi elfoglalása iránt.
1476-ban Reghi János nyomoztat a szent-benedeki convent által Nyitra megyei Alsó-Vásárdi birtok elfoglalása iránt Soóky János és fia Zsigmond és Korossy Miklós özvegye Dorottya, fiok Osvald, és Ilona Belegi Lászlóné s végre Ipolth Márk ellen.
1480-ban Soóky Pál és János Nyitra megyei Sók és Felső-Atrak helységbeli birtokrészeiket 550 ftért borsai Csorba Tamásnak és nejének Borbálának, nevezett Soóky János leányának örökösen bevallják a sz.-benedeki convent előtt.
1485-ben Soóky Pál Sók és F. Atrak helységbeli birtokrészeit Soóky Jánosnak, Csorba Tamásnak és nejének Borbálának 800 ftban elzálogosította a szent-benedeki convent előtt.
1486-ban Soóky Istvánnak fia Péter Csorba Tamást a Sóki és F. Attraki birtok megvételétől, Soóky Pált pedig eladásától tiltja.
1489-ben Báthory István országbiró Soóky János részére az 1482. óta Pethő Pál ellen inditott perben az ősei által zálogba vett ráthonyi birtok iránt kedvező itéletet hozott.
1498-ban Lipovniki Benedek nejével Ilonával és gyermekeivel együtt többi között Soóky Péternek, S. István fiának, a nyitrai káptalan által beiktattatott, zálog czímen bevallott sutóczi birtok fele részében a szent-benedeki convent által beiktattatott.
1500-ban S. Péternek fia János nevezett atyját és testvérét Istvánt Felső Sók és Attrak helységbeli birtokainak megterhelésétől és elidegenitésétől a nyitrai káptalan előtt tiltja.
1505-ben a Soóki család mindkét ágbeli tagjai kir. táblai itélet folytán F. Sók, Attrak és Ohaj helységbeli birtokaikon megosztoznak és azokba beiktattatnak a nyitrai káptalan előtt.
1511-ben Marsóvszky László, és Margit Thóth-Soóky László fiának Móricznak leánya, gyermekei György, Péter, Gáspár és Mihály neveikben is, az ellen, hogy Margit Pekeri Istvánnak neje, Soóky Zsigmondnak a Tóth-Soóky János fiának és S. Mihály unokájának leánya és Éva Tóth-Soóky János fiának Pálnak leánya, és Ilona Évának leánya Nyitra megyei Felső- vagy Tóth Soók és F. Attrak helységbeli birtokrészeiket elidegeníteni szándékoznak, a nyitrai káptalan előtt tiltakoztak.
1513-ban a szent-benedeki apát és convent Margitnak Soóky Zsigmond leányának és Pekeri István nejének Bars megyei Óhaj, Nyitra megyei Ondroh, Kis-Czabaj és Alsó-Sók helységbeli birtokrészeiben – kivévén Alsó-Sókon a curiát, – zálog czímén beiktattatnak, Majthényi Ráfael ellent mondása mellett a sz.-benedeki convent által.
1517-ben Tőkés-ujfalvy János több rendbeli panaszok miatt idézteti Margitot Soóki Zsigmond leányát, Pekry István nejét a sz.-benedeki convent közbenjöttével.
1559-ben Ghyczy Józsa Pekry Borbalát Győrödi Mátyás özvegyét a kis-győrödi birtok eladásától és abba való beiktatástól eltiltja az esztergomi káptalan előtt.
Pekry Borbála Dombay Mihály özvegye, leányának Győrödy Dorottyának, és ennek néhai Ghyczy Józseftől nemzett gyermekei neveikben is mindenkit a gyámi bevallástól eltilt a nyitrai káptalan előtt évszám nélkül. *
Nyitrai káptalan Protoc. 5. nro. 103. sz 1552. és 1560. év között.
1620–1624. év közt Csery István és neje Soóky Rebeka Nyitra megyei Malomszeghen egész nemesi curiáját Soóky Gergelynek és Forgács Anna asszonynak és örököseiknek 1500 ftban örökösen eladták a nyitrai káptalan előtt. – Ugyan ez idő tájban Soóky Gergely több birtok részt vett zálogon Csery Mihálytól.
1628–1630. év közt Csery István mint gyámja feleségének Soóky Rebekának; és Soóky Ferencznek fia István, és a többi Hindy Zsuzsannától született testvérek neveikben is eltiltja Soóky Erzsébetet, Tóth-Sók és Attrak helységbeli birtokok eladásától, másokat a vételtől a nyitrai káptalan előtt.
1643-ban Csery István mint Soóky Rebeka nejétől származott gyermekei gyámja, úgy Soóky István és János terheiket is magokra vállalva, Nyitra megyei kajszai helységbeli birtokrészeit Telegdy János kalocsai érseknek 4000 ftért tiz évre zálogba adja a nyitrai káptalan előtt.
1696. Csery Imre és Gáspár azon végrendeletnek, melyet Soóky János neje Hidvéghy Anna részére Nyitra megyei Sághi birtok iránt a nyitrai káptalan előtt tett, ellenmondanak.
1727-ben Csery Sándor eltiltja Soóky máskép Gáspárovics Jánost és Ádámot, és nevezett Jánosnak fiait Ferenczet és Istvánt Nyitra megyei Kajsza, F. és Alsó-Attrak, Tóth-Sók, Paczolaj és Kis-Ságh birtokrészekre nézve minden felfűzetés elfogadásától, másokat pedig a megvételtől a nyitrai káptalan előtt.
1750-ben Csery Sándor nyitrai alispán saját, és vele együtt néhai Soóki Andrástól származott oldalas rokonai neveikben ellent mond Székely Miklós beiktatásának Kajsza máskép Kis-Sallóra nézve a nyitrai káptalan előtt. *
Eddig az idézett káptalani és conventbeli oklevelek kivonatai szerint.
A Sóky család idővel Nyitra megyei ősi székhelyéből tovább is elterjedt, nevezetesen a szomszéd Trencsin megyébe, hol Soóky Anna 1556-ban slavniczai Sándor Miklós neje volt. 1690-ben egyik tagja a sztrecseni várban. – 1837-ben Nemes-Kotessón lakott Károly és három fia Flórián, Konstantin és István. *
Szontagh Dán. közl.
Zemplin megyében, hol a század elején birtokosnak iratik a Sóoky család Nagy és Kis-Azaron. *
Szirmay C. Zemplin. not. top. 279.
Egyik ág, nevezetesen a följebb említett Ádám, Nyitra megyei F. Attrak helységből Nógrád megyébe Vadkert mvárosban telepedett; ez, vagy fia nevezett Antal az említett Vadkert mező városban primatialis érseki adományos birtokot nyert, melyet utódai jelenleg is birnak.
A családfa tudhatólag következő:
Péter; János 1372.; István mester 1404. 1425.; Mihály 1404.; Péter 1434. 1486.; Miklós 1425.; Dora (Korossy Miklós); János 1425–66.; István 1500.; János 1500.; Veronka.; Zsigmond 1474.; Bora 1480. (Borsi Csorba Tamás); Pál 1485.; Ferencz; András (Szomor Bora); Margit 1511. (Pekry István); Éva 1511.; Ferencz 1600. (Hindy Zsuzsa); Erzsébet 1630.; Folyt. a köv. lapon.
Ferencz 1600., ki az előbbi lapon. (Hindy Zsuzsa); János 1643. (Hidvéghy Anna 1696.); István 1630.; Rebeka 1643. (Csery István); Ádám? F. Atrakon; Ferencz 1727.; István 1727.; Antal Nógrádban Vadkerten 1754. 1799.; János Vadkerten 1799. 1801. (1. Szilassy Ágnes 1788 2. N. N.); Gábor kir. ügyész törv. sz. ülnök; János P. Szántón.; Paulina.; N. (Tomisné); 2-tól József Nyitrába vissza költöz.; András Nógrád megyei t. ügyész 1847. (Höppner Paulina); N. (Vincze Fer.); László; Gyula; Coelesta; Regina (Galgóczy); Karolina.; Gábor.; Ottilia.; Eulália.; Mária.; Gyula.; Béla Imre.
A Nógrád megyei ágból Antalnak fia János Vadkerten lakos, Nyitra vármegyétől 1799. sept. 10-én nyert nemesi bizonyitványa Nógrád megyében 1801. april. 20-án kihirdettetett. Első nejétől szent-Iványról származott Szilassy Ágnestől gyermekei 1. Ignácz szül. 1785-ben, Esztergom megyei pap s (nyug. lak. P. Szántón) 2. Gábor 1849-ig kir. ügyész Nógrád megyében, 1850–54-ig cs. kir. megyei törvényszéki ülnök. 3. János, köz-birtokos Puszta-Szántón. 4. N. Tomisné. Ezek gyermekei a táblán láthatók.
Jánosnak második nejétől gyermekei: 5. József, ki Nyitra megyébe költözött. * Ott 1830-ban rendszerinti esküdt, 1833-ban főszolgabíró volt; 6. András 1842-ben Nógrád megye tiszti alügyésze, majd Börtön főfelügyelő főügyészi czimmel 1847-ig. Gyermekei a táblán láthatók. 7. N. Vincze Ferenczné volt.
Nógrád megyétől 1844. jan. 12-én 212. sz. alatt vett ki nemesi bizonyítványt.
Nincsenek a táblázaton az 1406-ban élt Soóky László, ennek fia Móricz és ennek leánya Margit.
Továbbá Soóky János, kinek 1586-ban neje Mendencsics Anna volt.
Soóky Gergely, ki 1625–28-ban élt, és róla följebb emlékeztünk;
Végre Soóky István, 1650-ben nyitrai éneklő kanonok. László 1716-ban Nógrádban berczeli plébános.
Legvégre Soóky Pál és Márton, kik Nógrád vármegyében 1776-ban hirdettették ki nemességöket. *
Protocol. C. Neograd 1776. p. 328.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából az előbbihez hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
