Skrabák család. (Zászkali)
Árva vármegye legrégibb adományos családainak egyike, mely Zászkal helységbeli ősi birtoka egy részét jelenleg is birja. A család eredetére de főleg más családokhozi és birtokviszonyaira nézve következő okmány kivonatok * érdekesek.
Szontagh Dán. közl. szerint.
1348-ban Lipold mester Körmöczbánya grófja és Árvának várnagya, Lucziczka Miklósnak Bene fiának és maga hívének azon szolgálataiért, melyeket a tengerentúli részeken (in partibus transmarinis) vele együtt mutatott, az Árva megyében fekvő Zászkalicza nevű erdőt adományozta Körmöczbányán (Sabbato prox. post conversionem S. Pauli) kelt levelében. *
Fejér, Cod. dipl. tom. IX. vol. 1. p. 610.
1349-ben ezen erdei birtok fölötti adományozást I. Lajos király is megerősítette (Budán in Octavis festi beati Michaelis Archangeli).
1350-ben Zászkaliczai Miklós Benének fia a turóczi convent által hiteles alakban átiratja magának a följebbi kir. adomány levelet. (Feria 2-da prox. b. Margarethae virg. et martyris).
1355-ben Zászkaliczai Miklós, a turóczi convent és Mesk, F. Kubíni Adorjánnak fia mint királyi ember által beiktattatik a zászkaliczai birtokba, egy úttal akkor a határjárás is eszközöltetik. (Feria 3-a proxima ante festum Ascensionis dni).
1357-ben (15. calend. februarii) Zászkaliczai Miklósnak kérelmére I. Lajos király megújjitja az 1349. és 1355. évről szóló birtokleveleket; és folytatólag ugyan azon hártyán I. Lajos király igazolja ezen okmányok valóságát a Boszniában elveszett pecsét helyébe vésetett uj király pecsétnek az oklevélre való oda ütésével (1364. 12. Calend. Julii).
1387. (in festo b. Adalberti Eppi et martyris) beiktattatnak a zászkaliczai birtokba István és Tamás mesterek, marczelfalvi * Bessenyő Andrásnak fiai Liptó megyéből, Zsigmond királynak ugyan azon évi (feria 3. post festum Paschae kelt) új királyi adomány alapján István nádor iktatási parancsából. Ugyan ez alkalommal az új adományosok Margit nénjöknek Zászkalicza Hutyka * Miklóstól nemzett Márton fia özvegyének özvegyi illetőségeit is kifizették (in festo. b. Adalberti Eppi et martyris).
Regestrum de Turócz Engelnél 82. lapon de „Gaczefalva” áll.
Regestrum de Turóczban „Luchka” áll, valószinűleg igazabban?
1426-ban (Dominica Lactare) Zsigmond király Bécsben kelt adomány levelében a Bene-Luczizka Miklós részére a zászkali birtokról szóló okleveleknek Zászkaliczai Mihály fijára Jánosra, továbbá baggini Bredács István fiaira Lőrinczre és Tamásra történt átruházását új kiváltságlevél alakban megerősíti.
1429-ben (feria 6. prox. ante festum b. Ambrosii Eppi et confessoris praeterita) Palóczi Máté országbiró parancsa folytán az előtte lefolyt nyolczados biróság itélete alapján Zászkaliczai Mihálynak fia János és Bagyon Istvánnak fiai Lőrincz és Tamás Zászkalicza helység birtokába beiktattatnak, mellőzve marczelfalvi Bessenyő István fiának Jánosnak ellentmondását, minthogy ez harmadszori ezen ügyben 1429-ben történt megidéztetésére nézve is a nyolczados biróság előtt meg nem jelent.
1435-ben (quadragesimo die Quadragesimae) a nyolczados biróság a zászkaliczai birtokról itélte, hogy elismertetvén Bene fiának Miklósnak fiágon magvaszakadása, Margittól származott Zászkaliczai Mihály fiának Jánosnak birtokában hagyatik a zászkaliczai birtoknak anyai negyede, a mint már előbb is birtokolta; a többi három negyed birtokrész pedig marczelfalvi Bessenyő István mester fiának Jánosnak az 1387. évi új adomány alapján oda itéltetett, Jánosra a Bagyoni Bredács István fiára nézve pedig örök hallgatás mondatott.
1439-ben (octavo die festi b. Georgii martyris) Hédervári Lőrincz nádor parancsa folytán a Zászkaliczai birtoknak azon negyedrésze, mely Zászkali Jánosra, Mihálynak fiára negyedképen jutott, elkülönöztetik, a többi 3/4 rész pedig Bessenyői István fiának Jánosnak, Pál fiának Istvánnak és fechkeházi Czuda Balásnak hasonló részletekben meghagyatott.
1474-ben Pongrácz István szerzett királyi adománylevelet Zászkaliczára; azonban birtokába nem jutott.
Az eddig elésorolt oklevelekből a következők derűlnek ki. Hogy Bené-nek fia Luczizka Miklós még az 1837. év előtt mag nélkül kihalt; – hogy Margit, a birtokban részesült ős-anya nem Bene Miklósnak, hanem Hutyka Miklósnak leánya volt. Ezen Miklós pedig az erdei birtokon kivűl, melyet Bene Miklós szerzett, Zaszkaliczának (az előtt Hutyka-Lehotá-nak) birtokosa volt, és innen vágatott ki e negyed Margitnak, midőn Zászkaliczai Mártonhoz ment férjhez; – hogy bágyoni Bredács Lőrincz és Tamás Luczizka Miklósnak apa utáni unokái voltak, de mint olyanok, kik a Luczizka Bene Miklós részére 1348–49. évről szóló domány levélbe föl nem vétettek, Bene Miklós magvaszakadásával annak birtokából jogosan kizárattak; – hogy marczelfalvi Bessenyő Andrásnak fiai István és Tamás, midőn 1387-ben Zászkalicza helységet Bene Miklós magvaszakadása czímén új kir. adomány mellette magokra iratták, a Luczizka, Bene, Bredács és Hutyka rokonság irányában jogérvényes birtokszerzésre tettek szert; – hogy zászkaliczai Hutyka János, Mihálynak fia és Margitnak unokája, ama utó-családnak, mely már ma is Zászkalon birtokos és Skrabák név alatt ismeretes, valóságos eldöde, birtoka pedig azon negyedet képezte, mely 1439-ben Hedervári Lőrincz nádor parancsa következtében mint Margitot illető leány-negyed zászkaliczai Hutyka Jánosnak, Mihály fiának kihasítatott; végre hogy a marczelfalvi Bessenyő család által 1387-ben szerzett zászkali birtoknak három negyedrésze azon rész, mely jelenleg az árvai urodalomnak és ennek volt jobbágysága kezén van, a Bessenyő család magvaszakadtán Árva vára illetékéhez, honnan elszakasztatott, visszaesett.
Zászkaliczi Mihály fiának Jánosnak utódai mikor kezdtek Skrabák névvel neveztetni? – nem tudjuk. Az bizonyos, hogy midőn 1583-ban a Thurzó nemzetség leány-ága részéről az Árvai urodalomhozi jogegyenlőség kérdésében Árva vármegye előtt vizsgálat tartatott, akkor a Zászkali család öt tagja, mint szomszéd közbirtokosok járván el, névszerint János, György, Péter, Mátyás és András, már zászkaliczai Skrabák néven fordúltak elé. 1595-ben pedig Thurzó Györgynek az Árvavári urodalomba lett beiktatásakor, a szomszéd zászkaliczai közbirtokosságból György, Mátyás és Miklós, Skrabák név alatt, Szkaliczai Benedek pedig Luczizka régi, már akkor kihalt vezetéknéven, lettek följegyezve. A családi birtok neve pedig időközben Zászkaliczá-ból Zászkal névre módosult.
A Skrabák család több vonalra, és ágakra származván, ezek közűl a jelenleg még Zászkalon élőknek főbbjei a Mihályféle vonal, és Ferencz ága illető al-ágazataival; Zolna mvárosban székelnek a János vonal ivadékai, Sáros megyében pedig az Istvánféle ágbéliek. A kihaltak közűl Péter máskép Mandrcska, és Ádám máskép Pekár és Sándorféle ág ismeretesek. A Péter s vele rokon Ádám-ág utáni birtokrészeket leány-ági jogon Mesko, Boczkó és Trnkóczy, – a Sándor-féle birtokhagyatékot pedig Szontagh család szintén leányági jogon birják jelenleg.
A Skrabák család legnagyobb részben mezei gazdáskodással foglalkozott, ennél fogva neveikkel a közügyek tárgyalásánál ritkábban találkozunk; kitűnőbbjei voltak: 1574-ben Skrabák Péter, mint ki Jezerniczky Kristófnak Kis-Besztereczbe történt beiktatásánál nádori iktató emberként szerepelt. 1595-ben Péter ágából Jakab a felső-kubíni, úgynevezett Valentich-Galkóféle birtokba iktatásnál királyi iktató emberként működött.
Jakabnak unokaöccse Mihály 1603-ban Árva vármegye szolgabirája volt. 1614-ben Mihály hasonnevű vonalból megyei esküdt.
1631-ben János törvényszéki bíró.
1685-ben ifj. Mihály a följebbi Mihály szolgabirónak fia, megyei esküdt. – 1740-ben János hasonnevű vonalból csendbiztos. 1830-ban Sámuel (Ferencz ágából) szintén csendbiztos. Ugyan akkor István az eperjesi kerületi táblánál kiadó. 1847-ben Dániel Árva vármegye tiszti főügyésze.
A család származási rendjét a Zászkali törzsek egyikéhez sem lévén képesek közvetlenül kapcsolni a Skrabák név felvétele óta kezdett családfákat * következő táblázatok mutatják:
Szontagh Dán. közl.
I. tábla.
Skrabák Péter és Miklós vonalai, az úgynevezett Mandracska Pekár és Ádám-féle ágakkal.
N. N.; Péter; 1496.; Miklós; Lőrincz; Péter 1549.; István; Péter 1574.; János 1588.; Jakab kir. iktató emb. 1595.; Mihály Mandracska Árva m. szbiró 1603; János Árva törv. sz. biró 1631.; Mihály Árva m. esküdt 1685. (Benczúr Anna); Miklós; Miklós; Ilona.; Kata.; Ádám Pekár 1665. eladja részét Trnkóczynak; Zsuzsi (Zábreszky György); Dora (Boczkó Sándor 1700.); Kata (Mesko György Brtos); Ferencz Tolcsvára költöz 1700. eladja részét.; Sándor 1700. †; András †
Ez ágból Ferencz Zemplin vármegyébe Tolcsvára költözvén, 1700-ban örökösen eladja zászkali részét Mihály nagybátyja leányainak és vejének u. m. Zsuzsának Zábreszky Györgynének, Dorottyának Boczkó Sándornénak.
A másik ági Ádám Skrabák máskép Pekár pedig 1665-ben eladja részét Trnkóczy Mártonnak. Innen ezen vonal birtokait Boczkó, Mesko és Trnkóczy családok birják.
II. tábla
Skrabák János vonala, Janovje és Janosovje ágakkal.
János; Jakab 1549; András 1583; Jakab; János; Mátyás 1625.; György Szepes m. Farkasfalvára költöz.; Mihály 1654. Janovje; András 1666.; János.; Miklós 1690.;István 1716.; András 1725. Janosovje; Ádám 1701. †; György 1718. elzálog. zászkali részét.; György Nógrádba; Gábor 1174.; Mátyás 1738. Nógrádba költöz.; Zsófia.; Zsuzsi.; János 1740 biztos (Gorgyay Mária); Mihály.; György Pestre költöz.; Gábor 1747.; László; Sámuel 1777. (Balogh Zsuzsa); János 1788. Janovszki (Hlavács Zsuzsa (Besztercze-Bányáról); István orvos 1746–68. Trencsinben; György; Gábor.; Erzse (1. Kovács Sámuel 2. Veres Istv.); Zsuzsa (Vitalis Pál); Bora (Linczény József); Mihály-György (Krutek Anna); József-István 1772.; Mihály 1803. (Bohemus Anna) Zolnán; Mária (Chudovszky Mihály); Éva (Majerné Losonczon); Julia (Mudrony Józsefné); Mihály. Zolnán 1850. (Trajcsik N.); Francziska.; Mária.; Ottó.; Kálmán.
A Jánosovje fi-ág kihaltával annak birtokába a leány-ág örökösödött, 1843-ban pedig a kir. ügyész és általa a Szontagh család.
Istvánnak fiai György és Mátyás Nógrád megyébe B. Gyarmatra telepedtek, ott találjuk őket már mint elismert nemes személyeket az 1716. évi uradalmi összeirásban *; és 1734-ben is, midőn a febr. 15-én kezdett nemesi vizsgálatkor mint Árva megyéből származottak Árva megyétől kiadott nemesi bizonyítványukat elémutatták. Az 1755. évi Nógrád megyei nemesi összeirásban Skrabák Jánost és Mátyást olvassuk; 1777-ben pedig Skrabák János és Sámuel vettek ki Nógrád-tól nemesi bizonyitványt. * Ez utóbbi gyermekei a táblán láthatók.
Magyar Muzeum 1858. évi foly. I. köt. 319.
1777. évi jegyzőkönyv 453. szám alatt.
III. tábla.
Skrabák János vonalán Jakab és Sándor ági utódok.
Jakab sz. 1614.; András 1638. 1666.; Pál 1659.; Ferencz 1695.; János (Jud Dora); Mátyás.; János; Kata.; György.; András 1717.; János (Szedmák); János 1776.; András 1733.; György; Mátyás.; Sándor (Reviczky Ilma) † 1725.; Zsuzsanna (Pleskó-né) Turdossinban; Ilona (Wanykó Miklós); Zászkalon.; Mária (Kaveczky Kázmérné) Zászkalon; N. (Fekete Mihályné) Apostagon
Ezen ágnak férfi-ivadékban történt kihalása után annak birtoka Sándornak négy leánya után 3/4 részben Belányi, Szontaghra, 1/4 részben pedig Skrabák Mátyásra (Fercsovje) mint leány-ági utódokra örök bevallás mellett szállott.
IV. tábla.
Skrabák Mihály vonala Mihály és István ágaival.
Mihály; Miklós 1549.; György 1595.; Mihály 1614. eküdt.; István; Mátyás 1669.; György; János 1659.; András; Mátyás 1654.; András; György; András 1747.; Tamás 1747. Eperjesen; János (Kogiazkovich N.); Pál 1695.; Ferencz; András 1684.; Mátyás †; András; Mátyás 1806. †; Gábor; István; Mátyás; János; András (N. Zsuzsi); István Eperjesen kerül. táblán kiadó 1829.; N.; Miklós 1662.; János (Zábreszky Zsófia); András (Ránosztay N.); György 1741.; Éva (Trnkóczy Márton); Ilona eltünt.; Zsuzsi eltünt.; György 1799. (Komacska Éva); János katona.; Mihály.; Mátyás (Medzihradszky Zsuzsa); János eltünt.; Zsuzsi (Trnkóczy Mihály); Ilona (ifj. Trnkóczy Mihály); János 1820. Ondrejovje (1. Trnkóczy Zsuzsi 2. Trnkóczy Mária); Dániel Árva m. tiszti ügyész 1847.; Mária (Rásztokay); Mihály Michalovje (Medzihrádszky Zsuzsi); Kata (Trnkóczy Dániel); Éva (Wanykó Mátyás); Mihály †; Zsuzsa (Markovich N.) Malatinban.; Ilona (Heil gyógyszerész); Mária (Ivanovicz Gábor)
V. tábla.
Skrabák család Ferencz vonalának Fercsó-ága.
Ferencz máskép Fercso 1717.; Pál 1747.; János †; Kata (Boczkó Jánosné); József 1785. (Petrisz Kata); Mária (Majorán N.); János 1801. (Trnkóczy Ilona) Jarapka.; Ilona hajadon.; Zsuzsa (Kulacska György); József (Bartos Anna); Kata (Kozár András); Pál †; Ilona (Magyar N.); Mária (Gyurkovicsné); Anna (Koterecz N.); Mihály 1815. (Heil Anna); Zsuzsa.; Mihály (Skrabák Mária); Mária.; Pál.; György.; János (Skrabák Ivanovicz Mária); Mátyás (Ivanovicz N.); Gáspár.; János.
VI. tábla.
Skrabák család Ferencz vonalának ága.
N.; György † 1716.; András.; Mátyás.; András; Jakab †; Mihály † 1790.; Ferencz Jelsankán (Csaplovics N.); Dániel Ferenczovje. (Migyelka N.); Zsuzsa.; Ferencz.; Mátyás.; Mihály.; Mária (Skrabák Mihály); Dániel 1860. (Trnkóczy Mária); András A. Kubinban; Kata (Trnkóczy József); Mátyás (Ambrózy N.); János (Zabrészky Ilona); Dániel Sztankóczi evang. pap. (Dedinszky N.) 1815.; Ádám; Zsuzsi (Zgutné); Mihály.; József.; József.; Imre.; András A. Kubinban 1801.; János.; János (Ivanovicz N.); Sámuel Árva v. biztos † 1842.; András 1856. (Boczkó N.); N.; N.; N.; János (Meskó Éva); Pál †; Mihály (Maszná-Skrabák Zsuzsi); Dániel †; Mária.; Kata.; Ilona.; Julia.; Zsuzsi.; Mihály (Trnkóczy Julia 1825.); Zsófi.; Mária.; Anna.; Sámuel 1860.; Mihály 1860.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja, – a paizs kék udvarában zöld téren egy fejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal, és jobbra forditott fejjel látható, a paizs fölötti sisak koronájából arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
A Skrabák családból említendők még János és András, kik 1795-ben Arad vármegyében hirdetteték ki nemességüket; * továbbá
Arad várm. jegyzőkönyv. 1795. évi 190. sz.
Skrabák Sámuel, ki 1816-ban a jenai egyetemen tanúlt, * onnan haza jövén Sajó-Gömöri iskolai igazgató lett.
Haan, Jena Hung. 147.
