Skerlecz család. (Lomniczai)
Skerlecz család. (Lomniczai)
Zágráb megyei nemes család; azon megyében fekszik az előnevet adó Lomnicz helység. Őseit Lehoczky a Veronai Scaliger családból származtatja, és azt irja, hogy előbbi nevök Skerlacz lett volna. *
Lehoczky Stemmat. II. 363.
1655-ben Skerlecz János az országgyülés által az Ádriai tenger felőli határok vizsgálására bizottsági tagnak neveztetett azon évi 30. törv. czikk szerint.
A család a mult század folytán két ágra szakadt, az egyik ág benn maradt Horvát országban, a másik Magyar országra a Dunántúli megyékbe telepedett; és most főleg Baranya megyében székel.
A horvátországi ágból Skerlecz János Zágráb sz. kir. város tanácsosa, 1765-ben Mária Terézia királyasszonytól új czímeres nemes levelet szerzett *, mely szerint czímere négy felé osztott paizs, mind e mellett jobbról balra egy rézsútos fehér pólya által az 1. és 4-ik kék udvar keresztűl hasítva, e pólyán udvaronként két-két természetes színű pacsirta repűlő helyzetben látható, a család nevére (Skerlecz, horvátúl pacsirta?) czélozva; a 2. és 3-ik udvar tizenhat ezüstvörös koczkát mutat. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között szintén pacsirta repűl. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös. *
Collect. herald. nro. 157.
Adami, Scuta gentil. tomo XI.
A horvát-ág nemzedékrende ez:
Skerlecz Ambrús; Antal; János 1765. Zágrábi tanácsos; Péter báni korm. széki ülnök 1760–6.; Miklós v. bel. t. tan. zágrábi főisp. † 1797.
A nemzedékrend többi ivadéka előttünk ismeretlen.
Péter 1760-ban a báni kormányszék tanácsosa volt, már előbb 1756-ban horvátországi itélő-mester. *
Lehoczky Stemmat. I. 181.
Testvére Miklós 1760-ban már báni törv. táblai ülnök, 1763. lett itélőmester, 1770-ben már a báni kormányszék tanácsosa és irodai igazgatója; már 1787-ben a Sz. István-rend lovagja, val. belső titkos tanácsos, Zágrábi főispán, és a Horvát-, Tót- és Dalmátországi öszves iskolák főigazgatója. Meghalt 1797-ben.*
Lehoczky Stemmat. I. 181. és II. 363.
Ez ágból volt lomniczai Skerlecz Ádám 1792-ben Zágráb vármegye alispánja.
A magyarországi-ág nemzedékrendje, mely a múlt században a lomniczai előnevet – mint a névtárak mutatják – nem használta, következő:
I. Ferencz 1760–92. helytartós. tanács. (n. kéri Kiss Róza); Borbála (gr. Batthyány József); Anna M. K. (Nedeczky Ferencz); Anna (Etényi) †; Antonia (1. jesz. Jankovics János 2. gr. Forgách Antal); József 1787. helyt. fogalm.; II. Ferencz †; Jozéfa (Aczél Antal); Paulina †; I. Károly Baranyai főadószedő 1834. 1838.; Mária Lud. (Hertelendy); Károlina †; Károly sz. 1836. báró Baranyai alszbiró 1862.; Stefánia sz. 1842.
I. Ferencz 1760-ban már kir. tanácsos és kanczelláriai titkár, 1770-ben már magyar kir. helytartósági tanácsos, és sz. István-rend heroldja, 1787-ben már a heroldság helyett ugyan azon rend lovagja, egyszersmind helytartósági tanácsos még 1792-ben. Fia József 1787-ben a helytartóságnál fogalmazó volt.
Lomniczai Skerlecz I. Károly Baranya vármegye főadószedője volt 1833–1838-ban. Ez vagy fia az 1850–1860. évi idő közben ausztriai báró lett. Fia Károly 1862-től Baranya vármegye kinevezett alszolgabirája.
Úgy látszik – I. Ferencznek növére volt Skerlecz Erzsébet 1791-ben Forintos Gábor felesége.
Skerlecz Károly birja Bogátfalut Vas megyében.
