Sirmiensis-család. (Karomi és Szulói)
Sirmiensis-család. (Karomi és Szulói)
Első ismeretes törzse Bornemisza(-Abstemius) Sebestyén, ki Szeremből eredt, * és ki Bécs ostromában mint János király híve a török naszádosoknál főnök (trierarchus volt) volt, az ostrom után I. Ferdinánd királyhoz állott. 1546-ban a smalkaldi hadban 50 lovas élén vett részt. Utóbb pedig 1549-ben a pozsonyi kamara tanácsosa és titkára volt. * Eredete helyéről a Szeremségről (Sirmium) kapta Syrmiensis nevét is. A mi egyéb iránt Bosznából és pedig István alkirálytóli állítólagos származását illeti, annak okadatolhatását nem ismerjük. Testvéreűl említik Istvánt és Lőrinczet, kik magnélkül elhaltak. Elő-nevét – mint irják – a szerémségi Karom-ról vette volna. Bizonyos az, hogy I. Ferdinánd királytól 1554-ben nyerte Trencsin megyében a szulyói és hradnai birtokot és rohácsi magas várkastélyt, a luki és marcseki jószágot. Nejétől Tökés-Ujfalusi Miklós leányától Jusztinától * két fia korán elhalván, eleve három leányát Annát Ordódy Kristófnét, Katalint Akay Pálnét, és Ilonát turócz sz. péteri Dávid Jánosnét a pozsonyi káptalan előtt tett végrendeletében adományos jószágaiban királyi megegyezés mellett fiusitotta. (Lásd e munka VIII. köt. 251. lap.) Később azonban Theodor vagy Theodosius nevű posthumus fia születvén, a rohácsi fellegvár tartozékaival ennek jutott.
Istvánffy Historia libro XVI. az 1685. évi kiadásban 180. lapon: Sebastiunus Abstemius e Sirmio oriundus, qui tempore obsessae a Solymanno Viennensis urbis etc. Bél M. Notitia nova hung. II. p. 27. Sebastianus Abstemius e Sirmio oriundus etc. c) alatti jegyzetben: Est his gentis Szulyovszkyorum sive Sirmiensium de Szulyó, pater: postea Camerae Hungariae Posoniensis Confliarius et Secretarius.
Bél, Notitia nova Hung. I. p. 455.
Lehoczky szerint Stemmat. II. 383. Zsuzsanna volt.
Ezen I. Theodozius közpályára lépvén, Trencsin vármegyénél kezdé hívataloskodását, és azon vármegyének 1593. évben alispánja volt. Innen utobb a királyi táblához ülnökké neveztetett ki, az volt 1616. évben * Utóbb 1624-ben az alnádori méltóságra emeltetett ki, s mint ezt gróf Thurzó Szaniszló nádor a hozzá írott, azon évi julius 29-én Semptén kelt bizalmas és őt különösen kitüntető levelében tudtára adja, azonban e megtiszteltetést megköszönvén, élemedett, hajlott kora miatt el nem fogadá.
Lehoczky Stemmat I. 177.
Nevezett Theodosius ki (1616.) karomi és szulyói Sirmiensis-nek neveztetett, nőűl vette sz.-miklósi Pongrácz Zsuzsannát, ettől hét gyermeket nemeztt, u. m. I. Miklóst, I. Zsigmondot, II. Sebestyént, I. Andrást, I. Gáspárt, Borbalát és Juditot. Ezek közűl csak
I. András, ki Trencsín vármegyének alispánja volt, terjeszté a Sirmiensis családot. Ugyan is nőűl Vévén Marsovszky Esztert, ki utóbb Kubínyi Ferencz neje lett, ettől három gyermeke maradt, úgymint I. István, ki 1681-ben Trencsin vármegye országgyülési követe, és kiről alább leszen említés, II. Zsigmond és II. Theodosius.
E három fiúnál három ágra szakadt a család. Némely ág, – úgy látszik, – főleg István és Zsigmond ága a Syrmiensis nevet, Theodosiusé pedig a Szulyovszky nevét viselé és viseli mind e napig.
A származási kimutatás következő:
I. tábla.
Sebestyén 1549. 1561. (Tökés Ujfalussy Jusztina); Anna (Ordódy Kristóf); Ilona (Dávid János); Kata (Akay Pál); I. Theodosius 1593. trencsini alisp. 1616. kir. táb. üln. (Pongrácz Zsuzsa); Szirmiensis de karom et Szulyov.; I. Miklós.; I. Zsigmond.; II. Sebestyén.; I. András Trencsini alispán. (Marsovszky Eszter); I. Gáspár.; Bora; Judit.; I. István Szulyovszky (Bogády Krisztina); II. Zsigmond Szulyovszky (1. Bossányi Kata. 2. Bossányi Mária); Folyt. a II. táblán.; II. Theodosius Szulyovszky trencsini szbiró 1661. (1. turáni Guzics N. 2. Mednyánszky N.; Folyt. IV. táblán.; Imre †; Pál (Prónay Magdolna); Klára (dubraviczai Asgúthy László); Ádám 1730. (Bossányi Klára); Erzsébet (Véglessy István); István (Rajcsányi Anna M.); Mária (Korodinyi András); Imre (Lehoczky Borbála); László kapitány †; Sebestyén elesett Prágánál 1756.; Antal; János (Wittmann Anna M.); József (Raksányi Anna); Anna.; Zsuzsa.; Janka (Bachó János); Imre (Basilides Bora); Anna (Wladár N.); István †; Antal (Zorkovszky Erzse); Krisztina (Ujhelyi Kristóf); Erzsébet †; István.; Sándor.; Imre.; Simon †; Pál †; Lajos †; Teréz †; Antal.; Anna.; Zsuzsa. (Sándor Pál); Róza.; László.; Ezsébet.; Ferencz †; Magdolna †; Juliana †; István †
II. tábla.
II. Zsigmond, ki az I. táblán. (1. Bossányi Kata 2. Bossányi Mária); 1-től Éva (Benyóvszky György); Gáspár 1719. (K. falvi Roth Mária); 2-tól Zsuzsi (1. Madocsányi Miklós 2. Apponyi Imre); Anna (Baross Ádám); Gáspár sz. 1685. † 1769. (Segner Klára † 1749.; Péter (Okolicsányi Zsófia); Ferencz † 1751. (dobs. Szontagh Juliana † 1750.); Eva † 1755. (Görgey Miklós); Mária (Benyovszky Pál); III. Zsigmond (Akay Zsófia); Folyt. III. táblán.; Ferencz (Zittkovszky Julia) † 1791.; Julia (Hodossy Sándor); Mária (Géczy Elek); Éva †; Theodoz † 1750.; Francziska sz. 1769. †; Éva (Lehoczky Mihály); Gáspár (Szentiványi Anna); László (Gyarmathy Anna M.); Éva (Ujhelyi Kristóf); Julia.; Anna M.; Simon.; Dénes-Fer. sz. 1788. †; József sz. 1712. † 1768. (Jóny Karitas); Károly (Szontagh Éva); Klára (Gombos Mihály); András (róthenfelsi Róth Eleonora); Janka Dora.; Klára.; János.; József. † 1750.; Anna M. † 1751.; Sándor sz. 1744. (Ürményi Anna); Gáspár sz. 1746. (Révay Anna); Károly sz. 1748.; (Chmelius Komlóssy Kata); Theodosius sz. 1756.; Lajos.; Károly.; Pál.; Janka.; Karolina.; Anna.; Teréz.
III. tábla.
III. Zsigmond, ki a II. táblán. (Akay Zsófia); IV. Zsigmond (Hellenbach Teréz); András (Csetneky Zsuzsa); István (1. Bogády N. 2. Kosztolányi N.); Imre (Maszticzky Julia 2. Bossányi A. Mária); Kata (Zay Ferd.); Mária (Marsovszky Gáspár); Zsófia (Gyárfás István); Janka (Simonyi Gáspár); József (Búzás Zsuzsi); András; Ferencz.; László. †; Lajos (Petyko N.); János; József.; Zsigmd. N. N. N.; N.; Zsigmond (Zorkóczy N.); György †
IV. tábla.
II. Theodosius, ki az I. táblán. 1661. trencsini szolgabiró (1. turáni Guzics N. 2. Mednyánszky N.); Eszter Szmrecsányi János); János (Pongrácz Zsuzsa); György (Moszticzky N.); István (Omazta Mária); László (1. Szmrecsányi Mária 2. Ujfalussy); Mátyás (Ghillányi Szidónia); N. (Gubernáth); N. (Clementisz); Sándor (Némethy N.) †; András (Rajcsányi Anna); Lajos.; Janka (Illés Fer.); Sándor (Stansith Horváth Zsófia; Anna (Hodossy Pál); Miklós (lázi Farkas Klára); László † 1765. az országgyül. Pozsonyban (Szirmay Bora); Zsuzsa (Fejérváry Ádám); László (Horváth N.); Zsófia.; Sándor (Potornyay); Menyhért.; Anna (Boronkayné); András (Szirmay Anna); József.; Teréz (Szirmay); Bora.; Róza.
I. Andrásnak, ki 1618-ban Trencsin vármegye alispánja volt * – három fia maradt, mint a táblázaton láthatjuk; István, II. Zsigmond és II. Theodosius.
Lehoczky Stemmat. I. 213.
I. István, kinek ága az I. táblán látható, igaz néven Sirmiensis, már Szulyóvszkynak is neveztetett. Neje Bogády Krisztina volt. Utódai közűl megemlítendő Ádámnak fia László, ki kapitány volt Pálffy Leopold ezredében, ennek testvére Sebestyén, mint zászlótartó a Vetéssy ezredben, Prágánál golyó által esett el 1756-ban. Unoka-testvéröknek Antalnak (István fiának) nejétől Zorkóvszky Erzsébettől tizennégy gyermeke közűl öt maradt meg.
Ugyan-e vonalon Pálnak Prónay Magdolnától fia Imre ágán az ivadék egy nemzedékkel tovább terjedt.
Szulyovszky II. Zsigmondnak (ki a Bossányi nemeztségből kétszer nősült,) ága a II. és III. táblán látható. Első nejétől egyetlen fia I. Gáspár maradt; * a ki 1719-ben halt meg, ennek feleségétől Királyfalvi Roth Jánosnak leányától Máriától két leánya, négy fia emberkort ért. A fiúk közűl:
Geneal. authent. I. szerint III. Zsigmond is II. Zsigmondnak fia, és Gáspár testvére lett volna, de más táblázat szerint eme Gáspárnak volt fia, mint mi táblánkon is áll.
II. Gáspár szül. 1685-ben, meghalt 1769-ben, Hites-társától Segner Klárától négy gyermeke maradt: József, ki 1712-ben született és 1768-ban meghalt. Feleségétől Jóny Karitasztól * született gyermekeiben kihalt. Károly, kinek neje Szontagh Éva Dobsináról, ennek többi közt Gáspár fiától való unokája Károly, valószinűleg azon Sirmiensis Károly, ki 1810-ben Kassán a bankjegy-hivatal pénztárnoka volt. – Andrásnak rothenfelsi Roth Eleonorától hét gyermeke a táblázaton látható.
Ennek anyja Szontagh Dorottya volt.
Péter Okolicsányi Zsófiát, Okolicsányi Gáspár leányát vette nőűl, utódai a táblán láthatók, ezek vég nemzedéke között áll Dénes-Ferencz (szül. 1788.); meghalt magnélkűl.
Ferencz (szintén I. Gáspárnak fia) Dobsináról nősült, feleségűl vévén Szontagh Juliát, ki meghalt 1750-ben, férje pedig 1751-ben. Több gyermeke közűl Ferencz nemzett egy leányt, Francziskát, ki 1769-ben született, de ágát sírba vitte.
III. Zsigmond (I. Gáspár fia) máig élő ágazatot terjesztett, mint a III. táblán láthatjuk. Hites-társától Akay Zsófiától három leánya, négy fia maradt; a fiúk közűl András és Imre ága él mostanáig. Valószinűleg az ágon András ágából eredt Sulyovszky Ferdinand 1861-ben Hont megyei várnagy.
A Sirmiensis vagy is Szulyovszky család harmadik vonalát II. Theodóz ága képezi a IV. táblán.
II. Theodoz 1661-ben Trencsin vármegye szolgabirája volt. Két rendbeli házasságából egyik fia György, nejétől Moszticzky leánytól csak két leányt hagyván maga után, ennek kihalási czimén a leányági rokonok Ordódy Gáspár kir. kamarai tanácsos és Akay Györgynek unokája szulói és hradnai birtokára 1649-ben II. Ferdinand királytól Regensburgban kelt adomány levelet szereztek. A Sirmiensis család ezen adománynak, mint jogaira nézve sérelmesnek ellene mondott, és eképen az örökösödési per egész 1668-ig tartott a három család között, mig végre az utódok a nevezett évben annak a turóczi konvent előtt atyafiságos egyezéssel véget vetettek és reá 1669-ben I. Leopold királytól beleegyezést nyertek, melynek erejénél fogva ama birtokokban a három család közti jogközösség megalapítatván, mai napig fenn áll.
Nevezett II. Theodóznak másik fia János, kinek fia Mátyás nőűl vette Ghillányi Ádámnak Virág Máriától született leányát Szidoniát, ettől született gyermekei és unokája a táblán látható.
Istvánnak ága kihalt.
László (II. Theodóz fia) a Zemplin megyei ágat terjeszté. Egyik fia László Zemplin vármegyének az 1765. évi országgyülésen követe *, ott halt meg. Ennek Szirmay Borbalától egyik fia Menyhért szintén Zemplin megyei követ az 1790. és 1792. évi országgyülésen, * a Martinovicsféle összeesküvésbe keveredve Budán Kazinczyval volt fogva. Gyermekei közül Józsefet 1831-ben a cholera időben Zemplin megyében agyonlőtték. Testvére, valamint oldalági rokonai a táblázaton láthatók.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 321.
Ugyan ott 324.
Zemplin megyében Menyhért birta Mernyiket, általában ott e család birtokos Bodzás, Remenye, Náthafalu, Homonna-Olyka, Morva, Kladzány helységekben és pusztákban. *
Ugyan ott not. topogr. 344–391.
A család protestans vallású, és tagjai az evangelica vallás buzgó védői voltak. A szulói ágost. templom egyike a protestans legrégibb egyházaknak. Itt nyugszanak II. Theodozius tetemei is felirásos sir emlék alatt, mely a család által az ujabb időben felépített templomba helyeztetett; ott függnek e család tagjainak mint az egyház buzgó fentartóinak képeik is, és ezek sorában Szontagh Gáspárnak és két leányának Evának és Juliánnának Sirmiensis Károly és Ferencz nejeiknek is – mint lelkes egyházgyámolitó nőknek képeik. Jelenleg azonban alig számit már ez egyház hivei s védői közé a volt földes úri családból.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren emelkedő három kúpos magas, barna szikla, a középső előtt három piros rózsa virít, és a középső szikla fölött arany nap (tizenhat sugárral) ragyog; az udvar bal oldalán a felső szegletben arany csillag félig látszik. A paizs fölötti sisak koronáján szintén hasonló arany nap ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *
Burgstaller Collect. Insignium. – Ennélfogva értetlen Lehoczky czímer leirása és idézete, mert a Kovachich Formulae solennes Styli p. 549. ettől egészen elütő czimert rajzol.
