Siraky család. (Siraki)
Hont vármegye legrégiebb nemes családainak egyike, birtokos az ott fekvő és a családnak nevet adó Sirak helységben. Tagjai a családnak nem igen szerepeltek és föl sem emelkedtek.
Már 1424-ben találjuk Siraky Márton-nak fiát Tamást, mint királyi iktató embert megnevezve, Kóváry Pálnak szelényi birtokába történt beiktatásánál. *
Eredeti okmány szerint.
1512-ben élt György, neje Arady Katalin volt.
1581-ben tett végrendeletet Siraky János, és javait Hont megyei Sirak, Kis-Terény és Gárdon helységben özvegyének és fiának Istvánnak hagyományozta. *
Az eredeti okmány szerint.
1589-ben Siraky János, Nagy Borbalát, előbb Siraky ifjabb János özvegyét, már Bory Mihály nejét meginteti, hogy Sirak és Gárdon helységből a jegyajándokot vegye kezéhez.
1591-ben Csery Anna Siraky Jánosné Hont megye előtt Nagy Sebestyén ellen perét megújjitja.
1595. körűl Siraky Ilona Siraky György ellen Hont megye előtt osztályos pert visz. *
Hont megyei levéltárból, nagy részint a következőkkel együtt.
Ugyan ez idő tájban Domaniky Dániel meginteti Siraky Jánost, az ipolykeszi és ináncsi dezmák ügyében. Továbbá Siraky András igéretet tesz, hogy végrendeletében Siraky Katalinnak Csery Miklósnénak hagyományozni fog. Ugyan csak ez időben a gárdonyi pusztának Siraky János részére lett elfoglalása Csery Ferencz folyamodványa folytán megsemmisítetik. Végre ugyan ezen Siraky János Baloghy Sebestyén neje Csery Margit ellen panaszt emelt.
Szintén a XVI. század végén, és a következő elején éltek Siraky Bernát és Ferencz, kik Tompa és Magyarád iránt Gosztonyi Ferencz ellen pereltek.
Szalatnay Gergely leánya Anna Siraky Pál neje és Szalatnay Dienes fia András, Bory Jánost Szalatnyán fekvő birtokrészök kibocsátása végett megintetik.
Nagy Sebestyén eltiltatja Lipthay Györgyöt Kis-Terényben Siraky Albert telkén teendő házépitéstől.
Gyürky Benedek Siraky Andrásnak fia Pál ellen osztályos pert indít.
Kopcsányi Ilona Siraky György neje Sirakon fekvő telkét elcseréli Buday Mátyással.
1610-ben Siraky János és Pál Telegdy Györgynek Tapolcsányi Pál elleni ellenmondási ügyében, mint meg nem jelentek, elmarasztaltattak.
1625-ben Siraky Pál Siraky Bernátnak zálogrészét Gárdonyban Palásthy Lászlótól visszaváltá.
1648-ban Siraky Andrásnak a táblán látható gyermekei osztoztak * 1663-ban Siraky Judit Szegesdy Mártonné, másik Siraky Judit Buday Mátyásné, Siraky Mária Géczy Péterné másokkal együtt ellent mondtak F. Cseri helységben Balogh Gáspár beiktatásának. *
Hiteles okirat.
Sz.-benedeki Convent Capsa B. fasc. 2. nro 14.
1727-ben Siraky Pált és Albertet, S. Erzsébetet Subics Györgynét, Siraky Judit fiát Buday Pált Belosovics Boldizsár Cseri helységbeli részbirtok végett megidézteti. *
Ugyan ott fasc. 75. nro. 25.
A családfa Jánostól kezdve, ki 1590-ben élt, következő:
János 1591. (Csery Anna); András; János; idősb András; Pál 1610. 1666. (Gyürky Judit); János osztoz. 1648. (Tihanyi Erzse 1667.); Ilona (1. Fegyverneky Mihály 2. Gyürky Miklós); György 1648.; Judit 1648.; András; Pál idősb 1743.; Albert 1743.; Ferencz (Gyürky Kata); Erzse (Gyürky Pálné); Boldizsár.; Gábor.; Ferencz 1755.; Gáspár Szent-Iványon Nógrádban 1743.; Pál.; László Sz. Iványon; Péter.; József.; Gáspár Békésbe Orosházára; Márton; Menyhért Gömörben Rőczén 1830.
E családfa nem teljes; róla több, máig is élő ágazat hiányzik. Főlakhelye a családnak és ősi fészke a Hont megyei Sirak helység és több mint egy század óta Nógrád megyei Szent-Iványi curialis helységben is többen mint közbirtokosok laknak.
A táblázatról hiányzanak a többi közt Judit Buday Mátyásné 1680. táján, Kata Laczkó Pálné 1727-ben; Borbála előbb Polyák Mártonné, utóbb 1740 tájban Percze Pálné; Judit (tán II. Andrásnak 1648-ban élt leánya) Szegesdy Mártonné.
Ferencz és Albert 1725-ben már Szent-Iványon birtokosok, János 1791-ben Nógrád megyei esküdt volt.
Siraky Boldizsár, kinek nejétől Haraszthy Annától H. János leányától leánya volt Siraky Ilona Keszy Mátyásné.
E század első negyedében 1822. sőt ezen túl is élők Siraky Ferencz, Antal, József stb.
A táblázaton álló László (Pálnak fia) 1813. jan. 15-én, mint szintén Szent-Iványon lakó kapott Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt. * Egyik fia Gáspár Szent-Iványról Békes megyébe Orosházára költözött; másik fiának Mártonnak fia Menyhért Gömör megyei Rőcze helységben lakott, és Nógrád megyétől 1830-ban vett ki nemességéről bizonyitványt. *
Nógrád megyei jegyzőkönyv 6187. sz. a.
Nógrád megyei jegyzőkönyv 1830. 731. sz. a.
Az ujabbi időkben 1840. körűl Pál tiszteletbeli esküdt, utóbb hites ügyvéd volt. Meghalt fiatal korában.
Benjamin előbb báró Balassánál gazdatiszt, majd Szerencsy István személynöknél tiszttartó, végre megyei aladószedő. Meghalt 1840. táján; egy leánya maradt.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján kar könyökől, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
