Sigray család. (Felső- és Alsó-Surányi gróf)
Sigray család. (Felső- és Alsó-Surányi gróf)
Szepes vármegyében Szepes várától nem messze fekszik Sigre vagy Sigra szerény falu, melyből a Sigray családot eredeztetik. *
Bel M. Hung. antiquae et novae Prodromus p. 121.
A család őseűl tartják azon Sigrai comes Jánost, ki Szepes megyei Sigra helységbeli ősi birtokában házat épitetett 1275. előtt; miután az említett évben azon egyháznak lelke enyhűletére malmot és rétet ajándékozott. *
Wagner, Analecta Scepus. I. 108. – Fejérnél az oklevél 1274-dik évre téve. Cod. dipl. tomo V. vol. 2. p. 224.
E Sigray János egyik utóda Miklós, fia Dénesnek, Szepes megyei főispán és Szepes a lublyói várnagy, 1300-ban Trencsin Máté pártján állott. *
Lehoczky szerint Stemmat. II. 361. Kollár, Amoenit. 91. lapjára hivatkozva.
Irják, hogy 1447-ben Sigray Mátyás kir. itélőmester lett volna, és ez kapta volna Vas megyében az Ivánczi urodalmat. *
Gothai grófi Almanach 1859. évi 791. lap.
Bizonyos az, hogy a család a XVII. században a Dunántúl tűnik fel, igen vékony múdó sorsban. *
Wagner, Analecta Scepus III. 125–137.
III. Ferdinánd király alatt kezd a család fel emelkedni. Ez időben Sigray I. János, ki II. és III. Ferdinánd és I. Leopold alatt Pozsony megyei Stomfa vár kapitánya volt, 1647-ben adományt nyert F. Surány-ra, honnan a család elő-nevét írta.
Ezen I. Jánosnak fia volt I. Ferencz, ki báró Nadányi Miklós verebélyi, utóbb nógrádi kapitánynak egyik leányát vévén nőűl, ez által szép birtokokhoz jutott, és családját fel emelte. E Ferencznek, úgy látszik testvére volt
János, ki 1654-ben született, és pedig még – mint életirója * mondja – vékony tehetségü szüleiktől. Papi pályára lépvén, a veszprémi káptalanban kanonok, prépost és Széchenyi Pál püspök helyettese, innen pedig 1696-ban Szepesi prépost, majd temnei czímzetes püspök lesz. Meghalt 1718-ban. Eltemettetett Szepesen. *
Wagner Analecta III. 125–135.
Wagner, Analecta Scepus. II. 340.
I. Ferencznek lehetett testvére azon Sigray Mátyás is, ki 1681-ben az országos adó-jövedelmek számvevője volt. *
1681. évi 16. törv. cz.
I. Ferencznek nejétől báró Nadányi Zsófiától (ki előbb Ghillányi Györgyné volt) öt gyermeke maradt, u. m. 1. József, 2. Erzsébet-Róza, apácza Budán és másod-fejedelem asszony, 3. János, 4. Borbála Ujváry Imre neje, 5. II. Ferencz. Ezek közűl:
János állami hivatalt vállalva, a m. kir. udvari kamaránál tanácsos, 1708-ban kir. táblai ülnök lett, és az volt 23 évig, majd utóbb alnádor, pozsonyi kamarai tanácsos, aranysarkantyús vitéz, végre országos főpénztárnok és altárnok lett. 1728-ban báróságra emeltetett * unoka-öcscsével Lászlóval (II. Ferencz fiával) együtt. Meghalt 1763-ban magnélkül kora 66. évében. *
Adami, Mss. a nemzeti Muzeumban 4-rét lat. 182. sz. és Collect. herald. pag. 116. Lehoczky Stemm. I. 170. Adami Scuta gentil. XI.
Lásd a fölötte mondott halotti beszédet Békási Ferencztől „Secura Quies, az az Bátor Nyugodalom” czim alatt. Pozsony 1763.
I. József szintén kormányszéki hivatalnok volt, mint kir. tábl. ülnök fiatalabb korában az 1715. évi országgyülésen több rendbeli bizottság tagjáúl választott. * 1730-ban már a m. kir. udv. kanczellária tanácsosa. 1724-ben kapott báróságot. * 1739-ben Somogy vármegye főispánja lett. Volt helytartósági tanácsos is. Nejétől nemes Grössinger Magdolnától gyermekei közül csak Károlyt ismerjük, – de úgy látszik – fia Lajos is.
Az 1715. évi 30. törv. czikk szerint a vallás-ügyben, a 39. szerint a határjárási bizottságban, a 43. sz. a győri, és a 72. szerint a Bécs-ujhelyi ügyben küldetett ki.
Adami Scuta gentil. tomo XI. A gothai grófi Almanach id. lapja szerint 1712. lett báróvá.
Károly cs. kir. tanácsos, 1760-ban már a Dunántúli kerületi tábla ülnöke volt. 1767-ben már a hétszemélyes tábla ülnöke, 1774-ben már Somogy vármegye főispánja, 1787-ben már valós, belső titkos tanácsos és gróf. * Élt még 1792-ben. Neje nemesságodi Szvetics Jakab personalisnak leánya volt. Ettől fia II. József és Jakab.
Az egykorú hívatalos Schematismusok szerint. Igy tehát gróffá az 1774. és 1787. évi időközben lett a család; holott a gothai Almanach 1754. évről keltezi a grófi diplomát; tán hibából 1784. helyett.
Jakab 1788-ban a dunántúli kerületi tábla titkára, utóbb ülnöke, már 1792-ben ott hivatalban nem állott. A Martinovicsféle összeesküvésbe keveredvén, 1795 május 20-kán Budán lefejeztetett.
II. József 1788-ban Vas vármegye alispánja volt, 1807-ben az országgyülésen választmányi tag (28. törv. cz.), 1823-ban Somogy megye főispáni helyettese, 1824-ben főispánja, egyszersmind cs. kir. kamarás, valós. belső titkos és m. kir. helytartósági tanácsos. Az 1827. évi országgyűlésen a rendszeres munkálatok vizsgálatára rendelt küldöttségi tag volt. Meghalt 1830. évi octob. 26-án kora 72. évében. Első nejétől Almásy Jankától († 1822. jan. 23.) Anna, Felicitas, Bora, Titus, Fülöp, Amália gyermekei maradtak. Második nejétől nagy-jeszeni Jeszenszky Amáliától maradt leánya Amália, a mint ezek a táblázaton láthatók. Fülöpnek egyetlen fia Robert 1853-ban halt meg.
II. Ferencz (I. Ferencznek fia) 1719-ben Pozsony megye alispánja volt. * 1723-ban mint itélőmester az országgyűlés által a határvizsgáló választmány tagja. * Meghalt korán. 1763-ban már nem élt, sőt úgy látszik, 1728-ban sem. Nejétől Angarano Teréziától gyermekei: László, ki nagy-bátyjával II. Jánossal 1728-ban báró lett, Ferencz, Antal, Rhenáta báró De Grand Jakabné, Kata, Teréz és Zsuzsanna, kiknek utódaikat nem ismerjük.
Lehoczky Stemm. I. 203. lapon 1717. mart. 9-én és 1730-ban irja Pozsony megyei alispánnak.
1723. évi 17. törv. cz.
Ugy látszik I. Jánosnak, a stomfai kapitány és család törzsnek atyja vagy bizonyosan közel rokona volt azon Sigray Ferencz, ki „Az úr Jézus kínszenvedésének tükőre” czimű elmélkedéseket írta és adta ki Pozsonyban 1643-ban. *
Magyar Irók. Életrajz gyüjt.
Az is eldöntésre vár: vajjon azon Sigray János, ki 1659. évben néha Draskovich György pénzéről számol az országgyülés előtt * és 1662-ben harminczadi számvevő volt, * nem egy személy-e a stomfai várkapitánynyal Sigray I. Jánossal?
1659. évi 122. törv. cz.
1662. évi 26. törv. cz.
A családfa következő:
I. János Stomfai várkap. 1647. F. Surányt kapja.; I. Ferencz 1672. (b. Nadányi Zsófia.); I. József 1724. báró 1739. somogyi főispán (Grössinger Magdolna); Erzsébet Róza apácza Budán.; II. János altárnok 1728. báró † 1763.; Bora (Ujváry Imre); II. Ferencz 1719. pozsonyi alispán. (Angarano Teréz); László 1728. báró.; III. Ferencz 1763.; Antal 1763.; Renáta (b. De Grand Jakab); Kata.; Teréz; Zsuzsi.; Károly 1760. 1792. septemvir Somogyi főisp. gróf (Szvetics N.); Lajos?; Jakab ker. táb. üln. lefejezt. 1795.; II. József Somogyi főisp. † 1830. (1. Almásy Janka. 2. Jeszenszky Amália.); 1-től Janka.; 2-tól Anna csill. k. h. (gr. Montbell Izodor fr. minist.); Felicitas csill. k. h. (gr. Eszterházy Ferencz); Bora csill. k. h. (gr. Saint Marschan); Titus cs. kir. huszár kapit.; Fülöp cs. kir. kam. (nemeskérí Kiss Luiza † 1855.; Luiza.; Róbert † 1853.
Fülöp birja az ivánczi urodalmat Vas megyében, nejére mint fiusított leányra jutott Arad megyében a kerűlösi, Fejér megyében a csőszi és pötölei jószág.
A családnak I. József által 1725-ben nyert bárói czímere: négyfelé osztott paizs, melynek közepét koronás, farkát szájában tartó sárkány foglalja el, az ezáltal képezett kör kék udvarában két vörös mezű, egymással keresztbe helyezett könyöklő kar látszik, egy-egy arany halat (trutta) tartva, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. (Ez, a Nadányi czímer, a báróságt szerzőknek anyjok báró Nadányi Zsófia czimeréből kölcsönözve.) A paizs 1. és 4. vörös udvarában ezüst egyszarvú, a 2. és 3-ik kék udvarban pedig kettős farkú arany-oroszlán hátulsó lábain ágaskodva látható. A paizs fölött bárói korona, azon két koronás sisak áll, a jobb oldaliból két fekete sasszárny között hegyével fölfelé pallós áll, rajta arany korona látszik; a baloldali sisak koronájából koronás grif emelkedik ki; első ballábával lángoló bombát tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A paizsot telamonok gyanánt két fehér agár tartja, fejüket kiöltött nyelveikkel kifelé fordítva, nyakukon arany örv van. A czímer paizs alatt halvány rózsaszín szalagon „Candore et Fidelitate” jelszó olvasható. *
Adami Scuta gentil. tomo XI.
E czimertől a Sigray János által 1728-ban nyert bárói czímer csak igen kevéssé és annyiban külömbözik, hogy a paizs fölötti baloldali sisak koronáján szemközt két kettősfarkú oroszlán ágaskodik, a jobb oldali első jobb lábával pisztolyt, a másik, első bal lábával buzogányt tart, és a czímer alatt a jelszó és szalag hiányzanak. *
Ugyan ott és Collect. herald. p. 116.
