Sey család.
Sey család.
Lakik Baranya vármegyében. Mint irják – Vas megyében fekvő Nagy-Sée (Grosz-Scheibing) helységből, hol birtoka és lakása volt, veszi eredetét és nevét is azon helységről kölcsönözte.
A család nemességét Vas megyében 1738-ban évi nemesi vizsgálatkor egy, 1418-ban Zsigmond király által kiadott czímeres nemes levéllel bizonyította be *, és adományos birtokos volt Vas megyében Nagy-Sée-n kivűl Unyomban, Héraházán és Balogfán.
Családi közlés szerint.
Elidegenítetvén a család által a birtok, a mult század első felében Sey Ádámnak fiai: II. Ádám és I. László Tolna vármegyébe költözködtek, hol 1753-ik évben nemességöket is bebizonyították, de gyermekeikkel együtt kihaltak. A harmadik testvért I. Gábort pedig, ki Vas megyétől 1745. évi január 7-én nemesi bizonyitványt nyert, 1754-ben már Baranya vármegyében leljük, hol ivadéka most is fenáll. Nemességét ott 1808-ban ujra kihirdettette és tagjai leginkább megyei hivatalokat viseltek.
Tudható őse Sey János a XVII. században élt, kitől a leszármazás következő:
Sey János 1660. körül (Héra Magdolna); . Gábor.; Erzse; I. Ádám.; II. Ádám 1753.: I. László 1753.; II. Gábor 1745–54. Baranyába költöz.; Pál †; Gábor †; Ferencz †; József †; János †; László †; Antal † 1810. a pécsi káptalan jószág felügyelője.; János †; Anna (Hojtsy István); II. László † 1815.; Julianna (Horváth); Borbála (Tanyi Mihály); II. Antal † 1828.; II. Ferencz Baranyai számvevő, tbiró † 1835, (Henold Klára); id. József Baranyai főszbiró † 1836. (Répás Francziska); Leopoldina † 1859. (simaházi Tóth István ügyvéd); Francziska (Gruber Ede ügyv.); III. László cs. kir. főbiró 1857. Devecserben (Horváth Antonia); Józéfa (Tipka József); Kata (Lórencz Gusztáv cs. k. őrnagy); Mária (Klass Márt. főmérnök Tisza-szab.); Terézia.; Oktávia.; Leopoldina.; III. Ferencz volt tbiró; Viktoria.; József 1843–46. Baranyai főszbiró nőtlen; Mária (Fiala Alajos ügyvéd); Lajos 1843–49. Baranyai alügyész (Ráth Julia); Nep. János kiadó (Springsfeld Anna); István (Angyal Paulina); Lajos 1861. aljegyző; Ilka (Madarász Endre); József.; Teréz.; Kázmér; Lina.; Malvina.; Ernő.; Ferencz.; István.; Paulina.; Mariska.; Ida.
A táblán állók közűl – mint látjuk – II. Gábornak fiától Antaltól, ki a pécsi káptalan jószágainak felügyelője volt és 1810-ben halt meg, származik az egész most élő Baranya megyei nemzedék.
Antalnak több gyermeke közűl II. László és II. Ferencz két főágra terjeszték a családot.
II. László ágán annak fia idősb József Baranya vármegye főszolgabirája volt a mohácsi járásban haláláig, mely 1836-ban történt. Hat gyermeke közűl egyetlen fia, III. László 1857-ben cs. kir. járásbiró volt Devecserben Veszprém megyében. 1862-től a kir. biztos által szervezett megyei hivatal-karban főszolgabiró. Leány gyermeki a táblán láthatók.
II. Ferencz Baranya vármegye számvevője, mint ilyen halt meg 1835-ben. Nejétől hat gyermeke közűl III. Ferencz volt táblabiró, egy leány atyja; József 1834–36-ban Baranya megye hegyháti járásában alszolgabiró, 1838-ban levéltárnok, majd ismét alszolgabiró, végre 1843-tól 1846-ig Baranya vármegye főszolgabirája volt Dárdán. (Nőtlen). Lajos 1843–49-ig Baranya vármegye tiszti alügyésze, 1853-ban a mohácsi járásban cs. kir. segédbiró, most ügyvéd. Gyermekei közűl fia Lajos 1861-ben Baranya megyei választott aljegyző, 1862-ben kinevezett esküdt.
E család ősei közől lehetett azon Sey János, kinek és Bőny Péternek kihalási czime alatt a Komárom megyei egész bábolnai pusztára Valticher Márk és Szapáry András nádori adományt és ennél fogva beiktatást nyertek. *
Fényes, Komárom vármegye 160. lap
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – négy felé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék udvarában piros rózsafej látható, a 2. és 3. osztály ezüst udvarában hátulsó lábain grif ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont karddal. A paizst két oldalról foszladék veszi körűl.
