Sebesy család. (Bogárfalvi)
Sebesy család. (Bogárfalvi)
Udvarhelyszéki székely család, birtokos Bardóczon. * E székben fekszik Bogárfalva is, (vagy Bolgárfalva?) honnan előnevét írja; ugyan e székben többnyire alkirálybiróságot viseltek.
Benkő, Transylvania special. 163.
Sebesi Péter 1595-ben vett adományt Bogárfalvára. *
Kővári, Erdély nev. családai 261.
Ismertebb ágának törzse Miklós, kitől nemzedékrendje * következő:
Ugyan ott.
I. Miklós 1648. (Szilágyi Anna); II. Miklós † 1662. (Szalánczy Kata)†; Jób † 1686. (Paskó Klára); II. Miklós (Farkas Bora); IV. Miklós † 1749.; V. Miklós † 1790. (Borsai Klára); István † 1849. kir. hivatalos 1834-től (Fronius Jozéfa); N.; N.; Samu. Sándor. Ferencz.; István részes a forrad. (b. Jósinczy Ilona); Albert (Szoboszlai Ludovika); Károly (Szoboszlai Róza)
Sebesi Ferencz, ki a táblán nincs, bolgárfalvi Sebesi Péter-nek fia volt, egy irónk szerint, * Zaránd megye Bolgárfalva helységben * székelt, azon megyének főszolgabirája volt, és 1653. april 10-én tartá kézfogását és gyűrűváltását Komáromy Ferencz Bihar megyei nemesnek Anna nevű leányával. E szerint ha Sebesi Ferencz Zaránd megyei Bolgárfalvi predikátummal élt, nem lehetett egy az udvarhelyszéki bogárfalvi Sebesi családdal, ha csak Ráth Károly nem tévedett a geographiában; és igy nem tarthatjuk S. Ferencznek atyját az 1595-ben adományt nyert Sebesi Péterrel egy azon személynek sem. Ama Zaránd megyei Sebesi Ferencz saját naplója szerint 1626-ban Bethlen Gábor alatt részt vett a magyar országi táborozásban, 1631-ben a Bosna-Serajban indított erdélyi követséghez csatlakozott; ezután iskolába járt Szatmárott, 1635–1639-ig Lengyel országban szolgált több nagy úrnál, innen haza menvén, Zaránd megyei jószágán gazdálkodott, míg 1655-ben ismét követségbe járt. *
Ráth Károly „A Győri tört. és régészeti fűzetek” I. köt. 194.
Följebb Bolgárfalvát mind Udvarhelyszék helységét írtuk; én Bolgárfalvát nem találom az „Elenchus nomina Civit. Oppidor, et pagorum in Transylvania existentium” 1824. évi hívatalos kiadásában Zaránd megyében. De azért lehet, hogy ott is fekszik Bolgárfalva. Hanem azt is meg kell említenem, hogy egy közlő (Török Antal) szerint a követségben járt Sebesi Ferencz karánsebesi predikátumot viselt volna, mint róla alább leszen szó.
Győri tört. és rég. fűzetek I. köt. 194. s köv. 1.
Nem több biztossággal sorozhatjuk a följebbi családfán állók vérsége közé Sebesi Pált sem, kinek fia Sebesy Ferencz 1603-ban Hatvan vára ostromában karján sebet kapott. * Egy Sebessy Ferencz már I. Ferdinánd király korában is élt, 1553-ben Sáros vármegyében; ki valószinűleg a Sáros megyei Sebes-ről neveztetett. *
Istvánffy Histor. 1685. kiadás 519. lap.
Wagner, Diplom. Sáros. p. 404.
Valamint e családfához viszonyát nem ismerjük azon Sebesi Menyhért-nek sem, ki 1699-ben Zalathnán arany váltó volt. *
Cserei Mihály Hist. 280. lap.
Ellenben Sebesi Miklós, ki 1644-ben Kemény Jánossal Radzivíl herczeg lakodalmán járt, *
Kemény János Önéletirása. Szalay L. kiadásában 423. lap.
Egy szíves közlő hazánkfia * szerint Karánsebesi Sebesi család is létez, mely a török üldözések elől menekűlt Erdélybe, és szerinte ennek ősei közé tartozott Sebesi Ferencz, ki 1657-ben török követségben járt. 1791-ben Sebessi Sándor, Ferencz és István folyamodtak az erdélyi országgyüléshez a fiscus által kézen tartott Zaránd megyei több jószág miatt, folyamodások az országgyülésből közöltetett a fiscussal, és a Kapy örökösöket illetőleg gr. Gyulay Józseffel. Jelenleg – úgymond a közlő – e család számos tagokban áll fenn; Ádám, kinek neje Dobolyi Róza, Károly, kinek neje Kászoni Mária; Anna, Sámuel, Ferencz, Sándor Fejér megyében és részint Küküllőben birtokosok. A másik ágból György, Amália, Karolina, Róza stb. Hátszég vidéken Hunyad megyében birtokosok.
Török Antal.
Azt is ide írhatjuk, hogy Hunyad megyében 1794-ben borbátvízi előnévvel élő Sebessy István mint megyei alszolgabiró élt. *
1794. évi erdélyi hív. schematismus.
Ugocsa megyében pedig Péterfalván stb. az 1750-ben nádori-adomány mellett beiktatott családok között is eléfordúl a Sebessy család *
Szirmay C. Ugocsa p. 124.
